Hangtár

A bűnsötétben vándoroltam

A BŰNSÖTÉTBEN VÁNDOROLTAM

1. A bűnsötétben vándoroltam,
Annyi sebem fájt!
De Jézus jött, és messze űzte
Tőlem a homályt!

Refr.:
Élj szívemben áldott Napsugár!
Boldogságom Jézus hozza már,
Mert mióta bűnöm elfedezte Ő,
Róla zengem énekem, míg értem jő!

2. Ha fellegek sötétlenek
És vihar tör felém,
Már nem ijeszt a bűnsötét,
Szívemben él a Fény!
Refr.:


3. Nagy fényben élem életem,
Mert Jézus velem jár!
Vidáman, bátran, szabadon, –
Nem félemlít halál!
Refr.:


4. Azért a nagy világon át
Hintem a szent Igét,
Mely szíveinkben érleli,
S megtermi gyümölcsét.
Refr.:

A drága időnk

A DRÁGA IDŐNK

A drága időnk megy vég elé,
Futok a Menny felé, –
Meglátom fényét nemsoká!
A Földre lenyúl egy csillag-út,
S kitárja gyöngykaput
Jézus, a dicső Király!

Refr.:
Ott lesz a megváltott szent család.
Látunk fivért, nővért, anyát,
S angyalkar zeng „üdvözlőt”...
De ott lesz Jézusom, a Király,
Aki most is mellém kiáll... –
S elkezdjük a menyegzőt!

2. Ott lesz majd csodás nagy ragyogás,
Öröm és ujjongás, –
Betöltve minden szép remény!
Az Élet vizéből ihatunk,
Fájáról szakítunk... –
Örök gyümölcs! Örök fény!
Refr.:

A földi léted oly szép

A FÖLDI LÉTED OLY SZÉP

1. A földi léted oly szép, ha a bűnnek ellenállsz,
Ha kevés van is – elég! És igaz úton jársz...
Nem látod élted célját? – Kérdezd meg Bibliád!
Csak Jézus nevét kiáltsd! – És győzve jutsz tovább!

Refr.:
Győzni kell! – Mert itt a szent erő!
Győzni kell! – Pihenni nincs idő!
Mert a győzelmesnek nem árt a Sátán és halál!
Testvérem! Győzni kell! Tarts ki hát!

2. Ha kísért ez a világ, és mint kígyó jön feléd... –
Ó, gondold meg, hogy Jézust is kísértette még...
Mondd: Távozz tőlem, Sátán! – S szent harag fűtsön át...
Csak Jézus nevét kiáltsd! – És győzve jutsz tovább!
Refr.:

3. Ha erőd felett való egy-egy démon-támadás,
Ha nincsen Földön lakó, ki veled ima-társ... –
Lásd Jézus erős karját, s az angyalok hadát!
Csak Jézus nevét kiáltsd! – És győzve jutsz tovább!
Refr.:

A húsvéti áhítat szárnyán

A HÚSVÉTI ÁHÍTAT SZÁRNYÁN

1. A húsvéti áhítat szárnyán
Repülj égbe hálaimám!
A feltámadt Krisztusnak láttán
Dicsérjed Mennyei Atyám!

Ref.:
Te drága égi Jóság,
Te változatlan Szeretet!
A bűnöst szánva adtad
Halálra Egyszülöttödet!

2. Csak három nap volt Ő a sírban,
Hogy holtaknak is jusson fény,
Kik előre hittek az Úrban,
S vártak Ábrahám kebelén.
Refr.:

3. Ám harmadnap hajnali pírban
Elhengerült a súlyos kő!
És szent Urunk nem maradt sírban, –
Dicsőült testben jött elő!
Refr.:

4. De nekünk is lesz ily húsvétunk,
– Ez Igénkben elvégzett tény! –
Mert feltámaszt dicső Bárányunk,
S mirólunk is ragyog majd fény!
Refr.:

A Mennybe vágyik fel

1

A MENNYBE VÁGYIK FEL

1. A Mennybe vágyik fel már hívő szívem,
Hol hű Megváltóm szemtől-szembe nézhetem!
Itt hit-szememmel ha látom lábnyomát,
Jól tudom, fenn a Mennyben látom Őt, Magát!
Szép itt a beszéd, és szépek az imák,
Zsoltárok dicsérik az Ember-Fiát.
Ám szónk eláll, midőn Őt látjuk, Magát:
Nagy égi dicsőségben Isten szent Fiát!

2. Szívemben lágy dallam, szent zsongás terül.
Nagy fény a Mennyből hirtelen fog majd körül,
S halk, szelíd hangján megszólít a Bárány:
„Hű, jámbor szolgám, többre bízlak ezután!”
Szép itt a beszéd és szépek az imák,
Zsoltárok dicsérik az Ember-Fiát.
Ám szónk eláll, midőn Őt halljuk, Magát,
S harmóniákba olvadt népe himnuszát!

3. Szép szóvirágok, gyarló, gyenge imák
Eltűnnek, ha megszólalnak a harsonák.
Elváltozunk, s Hozzá elragadtatunk,
Ha Megváltónkhoz végig hűek maradunk! –
Nem lesz ott beszéd, és nem lesznek imák,
Himnuszok dicsérik az Isten Fiát,
Hogy népe éltéért adta Önmagát,
S új Földre Égből hozza hű Menyasszonyát.

---

• Tóth Kálmán

A Mennyben én polgár vagyok

A MENNYBEN ÉN POLGÁR

1. A Mennyben én polgár vagyok
Úr Jézus érdemén! –
Ily árat tett le Golgotán,
Hogy mért? – Nem értem én.
Eltévedt bűnös voltam én,
Szívemben sem volt már remény... –
S most Mennyben polgár lettem én
Szent vére érdemén!

Refr.:
Halleluja, Hallelu-ja!
Zeng fenn az ének-ár!
Halleluja! Hallelu-ja!
Jézus hazavár!

2. Szent asztalánál van helyem,
S nem vendégnek tart Ő!
Szelíden szólít: „Gyermekem,
Atyád a Teremtő!”
Gőg, önzés, bűnös út helyett
Ő örök kegyelmébe vett...
Szent asztalánál számít rám
Az én égi Atyám!
Refr.:

3. Dicsérünk Téged, Krisztusunk,
Ki értünk meghaltál!
Veled lett a Menny otthonunk,
Bűnből megváltottál!
Növeld nagyobbra kis hitünk,
Minden helyzetben légy velünk!
S majd színről színre áldhatunk
Örök hű Krisztusunk!
Refr.:

A Mennyei dicsben

2

A MENNYEI DICSBEN

1. A Mennyei dicsben egy új otthon vár,
Mit Jézus készített nekem,
És majd, mikor elszólít, jól tudom már,
Hogy nem leszek ott idegen!

Refr.:
Mert ismerem a drága Üdvözítőt,
Ő jár velem e Földön át,
És Ő lesz, Ki Atyánknak Trónja előtt
Átadja lelkem otthonát!

2. Ha emberek mellőznek méltatlanul,
Ha jó barát hagy egyedül,
Majd értékel ott fenn a szerető Úr,
Nem állok ott idegenül!
Refr.:

3. A Mennyei dicsben már várnak reám
Eltávozott szeretteim,
És mind, kiket megváltott vére árán,
Kik mindnyájan testvéreim!
Refr.:

4. Csak Jézusnál keresd szíved nyugalmát,
– Őnála kész a kegyelem! –
Hogy véled is megossza Dics-otthonát,
És te se légy ott idegen!
Refr.:

---

• Tóth család
• Tóth Kálmán

A város szélén

1

A VÁROS SZÉLÉN

1. A város szélén fák között
Vár egy kis otthon rám,
Ha érkezem, elém kijön
Az én Édesanyám!
Ha érkezem, elém kijön
Az én Édesanyám!


2. Ha bánat éri szívemet,
Oly nyájas Ő hozzám,
/: Begyógyít ám minden sebet
Az én Édesanyám! :/

3. Ha térdet hajtok estelen,
Így száll fel hő imám:
/: "Ó, áldd és őrizd Istenem
Az én Édesanyám!" :/

4. Itt van egy szép csokor virág,
Szívem áldást kíván:
/: "Úr Jézus tartson életben
Hűséges, jó Anyám!" :/

---

• Tóth Család

Add át a szívedet

ADD ÁT A SZÍVEDET

1. „Add át a szívedet!” – most kér az Úr –
„Egyetlen kincsedet áldozatul!” –
Így kérlel csendesen, bármerre jársz,
Ily szelíd pártfogót ó, nem találsz!

Refr.:
Ő ontott vért a szívedért! –
Egyedül Ő az, ki téged megért!
Földről a Mennyekbe Ő vezet át.
„Add át a szívedet!” –
Halld szent szavát!

2. „Add át a szívedet!” – Bírád még kér.
Bárányként halt meg Ő sok bűnödér'...
Ne légy oly kemény mint kő, vagy mint érc,
Bíránk elől ledől majd minden „bérc”!
Refr.:

3. „Add át a szíved!” – a Szent Szellem kér.
Bűn, vád és kín helyett békét ígér!
Betölti lényedet szentséggel Ő,
S bensődből árad a dicső erő!
Refr.:

Add csak korán

ADD CSAK KORÁN

1. Add csak korán szíved, s elméd
Jézus kezébe át!
Lásd, sokan sírnak és mondják:
Elmúlt az ifjúság!...

Refr.:
Száll az idő, mint röpke, gyors madár!
Jézust bocsásd be már!
Légy az Övé, hisz vár az öröklét,
Ha Jézus már tiéd!

2. Vágyol-e boldogság után? –
Csak Jézusnál találsz!
Lelked csak Nála lesz vidám,
Ha mindig Véle jársz!
Refr.:

3. Nincs már erőd, mit adj talán?
Elvette bűn, világ? –
Új szívet kapsz a Golgotán!
S tiszta, fehér ruhát!
Refr.:

4. Ábrándokért ne add el hát
Ifjú erőd, s időd! –
Jézusod elmegy, s nem vár rád...
Még ma bocsásd be Őt!
Refr.:

Add Néki élted virágát

ADD NÉKI ÉLTED VIRÁGÁT

1. Add Néki élted virágát,
Ifjúságod szent hevét!
Szívedet jó reggel add át! –
Ezzel viszonozd tettét!

Mert áldott Mestered régtől,
Adott örök életet.
Adj át Néki teljes szívből
Mindent, amit Ő adott neked!

Add Néki élted virágát,
Ifjúságod szent hevét!
Szívedet jó reggel add át! –
Ezzel viszonozd tettét!

2. Add Néki élted virágát,
Szelíden így kérlel Ő.
Szívedben állítsd fel trónját! –
Ő legyen mindig első!

Mert áldott Mestered régtől.
Vállalta: lesz utolsó...
Lejött a Trónról, a Mennyből,
Hogy lehess Vele uralkodó!

Add Néki élted virágát,
Szelíden így kérlel Ő.
Szívedben állítsd fel trónját! –
Ő legyen mindig első!

3. Add Néki élted virágát,
Teljes szívből szeresd Őt!
Ő tette le üdvöd árát...
Szeresd a te Megmentőd!

„Menteni!” – ez volt a végzés,
S vállalta a Golgotát...
Nem rendít-e meg a kérdés:
Életedből mit adsz Néki át?

Add Néki élted virágát,
Teljes szívből szeresd Őt!
Ő tette le üdvöd árát...
Szeresd a te Megmentőd!

Áldjuk mind a jó Atyát

1

ÁLDJUK MIND A JÓ ATYÁT

1. Áldjuk mind a jó Atyát,
Küldött fényes napsugárt,
Földjeinkre bő esőt,
Tiszta, áldott levegőt!

Refr.:
Mindenért hálás légy,
Amit nyújt, hogy végy!
Dicsérünk, jó Atyánk!
Áldásod küldted ránk!
Hálás a szívünk, Ó, jó Atyánk!

2. Adott frissítő vizet,
Éhségben is kenyeret,
Ad még gyermek-életet,
S télen is jó meleget!
Refr.:

3. Áldott, jó szüleinkért,
Sok-sok szeretetükért,
Az Úr Jézus Krisztusért,
Égi Szabadítónkért!
Refr.:

4. A szent nyugalom-napért,
Kedves imaházunkért,
Hova buzgón sietünk,
S mindig újból vágy szívünk!
Refr.:

5. Éjjel Ő ad pihenést,
Álmunk után ébredést,
Földön égi szent Igét,
S Mennyben nagy dicsőségét!
Refr.:

---

• Tóth család

Áldott legyen az Úr

ÁLDOTT LEGYEN AZ ÚR


Áldott legyen az Úr, Izráel Istene!

Áldott legyen az Úr, Izráel Istene!

Aki tesz csodás dolgokat,

Csak Ő tesz hatalmas dolgokat!

Áldott legyen dicső neve örökké!

Legyen telve a Föld az Ő dicsőségével!

Ámen. Ámen. Á-men!

Áldott legyen az Úr, Izráel Istene!

Áldott legyen az Úr, Izráel Istene!

Ámen. Ámen. Á-men!

Állj meg és ne kutass

ÁLLJ MEG ÉS NE KUTASS

1. Állj meg! És ne kutass földieknél
Békét te nyugtalan szív!
Nyújt a világ hangos szórakozást,
De csendet szívedben nem teremt más:
Jézus, ki most téged hív!

Csak Jézus volt oly hű és jó,
Hogy vére lett váltság-folyó...
S váltsága örökre elég
A világnak minden bűnéért!
A világnak minden bűnéért!

2. Kétkedőn távolban mért maradnál?
Másnak te nem vagy érték!
Kérjed Őt bensődből! Mért hallgatnál?
Senki sem űzetett Tőle el még.
Szívesen meghallgat Ő.

Csak Jézus volt oly hű és jó,
Hogy vére lett váltság-folyó...
A bűnödre vére hullt rá,
Nagy kegyelme tesz mindent jóvá!
Nagy kegyelme tesz mindent jóvá!


3. Bátor légy! Üdvödért siess Hozzá!
Lásd, hogy Ő rég vár terád!
Bűn-bilincsedtől tesz Ő szabaddá,
Megmos és rád ad egy fehér ruhát,
S boldogság vár odaát!

Csak Jézus volt oly hű és jó,
Hogy vére lett váltság-folyó...
Ó, szíved csak Néki add át!
S Mennyben vár az Úr, mint jó Atyád!
S Mennyben vár az Úr, mint jó Atyád!

Annak, ki a bűntől

ANNAK, KI A BŰNTŐL

Annak, Ki a bűntől megőrizhet,

Megtarthat az Ő szentségében,

Színe elé állíthat minket feddhetetlenségben,

Dicső nagy örömmel!

Refr.:
Az egyedül bölcs Istennek

Legyen dicsőség magasztalás,

És hatalom, erő most és örökké!

Ámen!

Az élet nagyon szép

1

AZ ÉLET NAGYON SZÉP

1. Az élet nagyon szép, s tág a munka-tér,
Ha Jézusé lett idő és a lét!
Már Földön is sok szent, drága öröm ér,
S égi mannának kóstoljuk jó ízét...

Jézusunknak minden vágya,
Hogy a veszendő világból Mennybe mentsen át!
Ezért álljunk munkájába,
S tegyük világot mentő akaratát!

2. Jó Mesterünktől tálentum van nálunk:
Ez Földön, de a Mennyben is érték.
Ám ezzel csupán Jézusnak szolgálunk,
S nem e világnak segítjük sok bűnét.

Urunk Jézus asztalára
Tesszük kezünk és ajkunknak szent áldozatát
Ifjak és vének javára –
Ezzel építjük Istennek országát.

---

• Tóth Kálmán

Az ember szánt, vet

AZ EMBER SZÁNT, VET

1. Az ember szánt, vet, s szórja
Földbe a gabonát,
De Isten az, ki óvja,
S ráadja áldását.
Szántás, vetés után, ha
A nép pihenni tért,
Ő akkor lép munkába:
A mi kenyerünkért!

Refr.:
Minden jó ajándék
Felülről száll alá!
Dicsérjük hát a jó Atyát,
És hittel várjunk Rá!

2. Őtőle jön le minden:
Eső és napsugár.
Általa lesz termékeny
És dús a zöld határ!
A felhők gyors járása,
Nap, Hold, s a csillag-tér,
S az évszakok váltása
Az Ő szaváig él!
Refr.:

3. Más magvetők meg szórják
Az Ige szent magvát,
Ám legjobban ők várják
Jó Atyánk áldását.
A sok titkos kamrából
Sürgeti sok fohász,
S az Úr dicsőségére
Ott áll sok dús kalász!
Refr.:

4. Ő Szent Szelleme által
Lesz termékeny a szív ,
S Ő az, Ki szent szavával
Majd számadásra hív!
Vetők és aratóknak
Átadja jutalmát,
A hűséges szolgáknak
Az élet-koronát!
Refr.:

Az én Atyám gazdag

AZ ÉN ATYÁM GAZDAG

1. Az én Atyám gazdag, országa sok van,
A Föld minden kincse Övé marad ám!
Övé ezüst, drágakő, minden arany, –
Mert Tőle lett Ég, Föld, s mi föld alatt van!

Refr.:
Mert az én Atyám Ő, a dicső Teremtő,
És Jézus – a Fiú – nekem Üdvözítő!
Én Atyám a Teremtő,
S Jézus: Üdvözítő!

2. Ő egyszülött Fiát is odaadá,
Így lett Ő a Golgotán áldozattá!
És meghalt! De győztesen feltámadott
Majd nékem a Mennyben új otthont adott!
Refr.:

3. Mint bánatos idegen bolyongtam én
A világi kívánság bűn-mezején...
De vérével tisztára jól megmosott,
S az Életnek könyvébe beíratott!
Refr.:

4. Ha szétomlik, földdé lesz porsátorom,
Vár Mennyben fent készített örök-lakom,
S vár fehérbe öltözött nagy sokaság,
Hogy elzengjük a Bárány dicshimnuszát!

Refr.2:
Mert a mi Atyánk Ő, a dicső Teremtő!
És Jézus – a Fiú – nekünk Üdvözítő!
Mi Atyánk a Teremtő,
S Jézus: Üdvözítő!

Az én szívem már hűvös

1

AZ ÉN SZÍVEM MÁR HŰVÖS
1. Az én szívem már hűvös,
Ha jő a kísértő!
Az ő tanácsa bűnös,
Mert ő nagy cselvető!

Refr.:
Én végleg Jézusé vagyok,
Csak Néki szól szent, vidám énekem!
Előttem égi cél ragyog, –
Övé az életem!

2. Imában sokszor kértem:
Ne kísértsen a bűn!
S ha néha ettől féltem,
Így szóltam már sűrűn:
Refr.:

3. És jött az én Megváltóm,
Tüzét kitöltve rám... –
Azóta már kiáltom,
Ha bűn közel'g hozzám:
Refr.:

4. E győzelem szent útja
A sírig tart tovább.
Ott Jézusom átnyújtja
Az élet-koronát!
Refr.:

---

• Tóth Kálmán

Az esztendőben legszebbnek

AZ ESZTENDŐBEN LEGSZEBBNEK

1. Az esztendőben legszebbnek
Vélem a szép tavaszt!
Mely – ó, csoda – a szívemben is
Virágot fakaszt!

Refr.:
Szép „tavasz-virág” –
Hívő ifjúság!
Nyíljék ki szíved Jézusnak,
Míg Nap süt rád!

2. Ha nyílik minden cserje, fa,
És mezei virág,
Gondold meg jól, hogy ezt neked
Teremté jó Atyád!
Refr.:

3. És minden ember életében
Van „tavasz-idő”.
Boldog, ki szíve kiskertjében
Csak szent virág nő!
Refr.:

4. E szép tavasz az ifjúság.
Most rakd le alapját
A boldogságnak, üdvösségnek,
Mely fönt vár reád!
Refr.:

Az Úr tanít

AZ ÚR TANÍT

1. Az Úr tanít, s a nép közt egy
asszony férkőzik Őhozzá.
Ruhája szélét érinti...
S íme! Baját meggyógyítá!

Refr.:
Csak érintsd szellemben Jézust,
És új erő hat át!
Mert Tőle árad gyógy-erő,
Csodás szabadulás!

2. „Ki volt?” – szól Jézus, S remegve,
félve lép szent színe elé,
S bevallja, mért jött, s hogy gyógyult,
Hogy áradt szent erő belé...
Refr.:

3. S int Jézus: „Bízzál, leányom,
hited megtartott testben még!” –
...És béke, hűség, mennyei
boldogság lakja már szívét!
Refr.:

Az Úrnak szent hívása

AZ ÚRNAK SZENT HÍVÁSA

1. Az Úrnak szent hívása zeng ifjaink felé:
„Ki lesz a Föld áldása? Ki lesz a Jézusé?”
Kit nem a mulandóság hajt csak az Úrhoz át,
De életet szívébe Ő Szent Szelleme ád!

2. Az Úrnak ifjúsága csak Jézusáért ég!
És nem csak szájjal áldja Urát és Mesterét!
Mert hűen és örökre szívébe zárta Őt,
S a csábítások ellen Szelleme ad erőt!

3. Az Úrnak ifjúsága nem félti életét, –
Hisz Ő is értük adta a Golgotán vérét...
„Hogy jöjjön el országod, átadjuk életünk,
S míg fel nem tűnik Trónod, Szellemed jár velünk.”

4. Mi, Jézus ifjúsága csak egyet kérdezünk:
Hogy „Mit tegyünk Úr Jézus?” – szavadra figyelünk!
S megyünk, hová kívánod, bár legyen nyár, vagy tél...
Vezesd ez ifjúságot Te drága, hű Vezér!”

Bárkalétem tengerén

BÁRKALÉTEM TENGERÉN

1. Bárkalétem tengerén
Hord a mély víz lágy ölén.
Derűn és viharon át
Látom már a dics-hazát.

2. Bárkalétem ablakát,
Sarkig tárom két szárnyát,
S térdre hullva hívom Őt,
Őt, a drága Megmentőt.

3. Bárkalétem ablakán
Galambként száll hő imám.
Kibocsátom Menny felé,
Égi szép hazám felé.

4. Száll a vágyam, s hő imám, –
Nem hat már e föld reám.
Csillagtéren túlra száll,
Hol Királyom trónja áll.

5. Ragyog már az égi trón...
Jézus szólal bíztatón,
S keze áldva pihen rám,
Trónja fénylő grádicsán.

6. Választ küldött a Király!
„Zöld levélkén” írva áll:
„Ó, légy hű, és tarts ki még,
Nemsoká intek feléd!”

7. Szívem mélyén őrzöm én
Mennyekből jött „levélkém”...
Vár reám a nagy Király,
S nemsokára hív is már!

Boldog, derűs az éltem

BOLDOG, DERŰS AZ ÉLTEM

1. Boldog, derűs az éltem,
Ha meg nem ejt a bűn,
Ha tiszta, szent a szívem,
Ha hitben állok hűn.
Jézus szolgálatára
Adok erőt, időt,
S mi nekem jó és drága,
Azért dicsérem Őt!

Refr.:
Szerelmed szent lángjától
Hadd gyúljak tűzre én! –
Mely onnan, Golgotáról
Árad újból felém!
Szívem csak ég a vágytól:
Betöltve lenni már
Szerelmed szent lángjától
Jézus, dicső Király!

2. Úgy várom Őt szívemben,
Mint dicső Vőlegényt!
Ő üzen az Igében. –
Bennem ez gyújt reményt.
Szent jelenléte jár át,
Ha forróbb lesz imám,
Felfűti szívem vágyát
Közössége után...
Refr.:

Bús fájdalom-telt éjszakámon

BÚS, FÁJDALOM-TELT ÉJSZAKÁMON

1. Bús, fájdalom-telt éjszakámon
Jézus jött elém,
És a vihar csendesült,
Majd minden zaj elült...
És mint a balzsam: Égi dallam
Áradt énfelém...
Egy gyógyító szent erő,
Új látás és remény!

Szemmel tart Mennyből drága Atyád!
Irgalmas szívből meg is bocsát...
Jézus szent vérén meg is tisztít,
S Szelleme által felékesít!
Jézus szent vérén meg is tisztít,
S Szelleme által felékesít!

2.És szólt tovább az égi szó:
„Légy most világosság!
Íme, rég megírt titok,
Mit Isten tenni fog.
Légy mindhalálig hű bizonyság,
Földön – égi láng!
És ellenkező erő
Már nem támadhat rád!

Győzelmes utad meg ne szakítsd!
Hit-gyenge társad csak erősítsd!
Ígéretében halálig bízz,
S ékesít Mennyben királyi dísz!
Ígéretében halálig bízz,
S ékesít Mennyben királyi dísz!”

Csak egy szép autó

CSAK EGY SZÉP AUTÓ

1. Csak egy szép autó, családi ház,
Szép, modern bútor, villany és gáz...
Még egy kis pénz, s nagy rokonság...
És enyém lesz a biztonság!...

Refr.:
Ó, mért hat rád e földi ész?
Ez mind múlandóság!
Jön egy árvíz, vagy egy szélvész,
S oda lesz minden biztonság!

2. Kis majorságom nem éri kár:
Biztosításom megvédi már!
- Korunkban védve a világ!...
Így enyém már a biztonság!
Refr.:

3. Népszerű élet, nagy tekintély...
Csend és kímélet, - megértő férj!...
Jöhet így sokféle válság -
Mert enyém már a biztonság!...
Refr.:

Refr.2:
De bátran építs Krisztusra,
Ő kivéd bajt, halált!
Ő az Istennek szent Fia:
Idő és tér felett Király!

Csilingelő harangocskák

CSILINGELŐ HARANGOCSKÁK

1. Csilingelő harangocskák, Angyalok kara,
Arany hárfa, lant zenéje, Pásztorok dala... –
Mily dicső volt az az éjjel! Ó, mennék oda,
Szívem lenne hitem záloga!
Szívem lenne hitem záloga!

2. Szívem érzékeny harangja
Visszhangozza már,
Amit zengett a mezőn az
Angyalének-ár...
Van hely bennem, Uram, Jézus,
Te légy ott király!
Szívem kaput Neked sarkig tár!
Szívem kaput Neked sarkig tár!

3. Egyre szebb lesz nekem az a
Szent karácsony-éj,
Melyen hozzánk kisgyermekként
Jézus eljöttél...
Bejöttödre a szívünkből
Eloszlik a tél! –
Hála Neked, hogy így szerettél!
Hála Neked, hogy így szerettél!

-----------------------------------

Bárdosné Tóth Lídia: Édesapánk bárhol is volt, szabadon, vagy fogságban, a szíve telve volt Megváltója iránti buzgósággal és mentő szeretetével. Krisztus testének élő tagjaként ismeretlen helyeken is mindig testvéreket keresett. Erre egy módszert is kitalált: Hívő énekeket fütyült, s közben figyelte, hogy ki az, aki felkapja a fejét, vagy esetleg csatlakozik a fütyüléséhez. Ha pár napot el kellett töltenie valahol, ott már testvéri közösség jött létre a kezdeményezésére.
Egyik karácsony a hadifogságban érte. A körülményei nem voltak annyira hatással rá, hogy ezen keseregjen, hiszen sosem volt egyedül, Úr Jézussal mindig beszélhetett, szeretteit is Őrá bízta, hogy védje, őrizze őket. Ahogy elmélyedt a Megváltónk testet öltésének eseményein, karácsonyi gyermekének csendült fel a szívében:
Csilingelő harangocskák, angyalok kara,
S arany hárfa, lant zenéje,
Pásztorok dala...
De az ének teljes szövege nem jött elé, ezért új gondolataival folytatta:
Mily dicső volt az az éjjel,
Ó, mennék oda!
S szívem lenne hitem záloga!
.......
Egyre szebb lesz nekem az a
Szent karácsony éj,
Melyen hozzánk kisgyermekként Jézus eljöttél...
Bejöttödre a szívünkből eloszlik a tél. -
Hála Neked, hogy így szerettél!
Hála Neked, hogy így szerettél!

"Énekeljetek az ÚRnak új éneket, mert csodákat tett! Szabadulást szerzett jobbja, az ő szent karja."
Zsoltárok 98:1

Csillag vagy

1

CSILLAG VAGY!

1. Csillag vagy! – Kit mindig nézhetek,
Szikla! – hol álljak én!
Vezető! – Akit követhetek,
Akiben bízom én!
Szent kenyér! – melyből élek,
Kút! – ha szomjúhozom,
Cél! – mit bizton elérek...
Mindenem vagy, Megváltóm!

2. Nélküled, Úr Jézus hogy legyen
Erőm, kedvem nekem?
Ha Te nem jössz, akkor terhemen
Nem segít senki sem!
Véled: igazi érték,
Kincs, mely szellemi jó!
Hit, szeretet, reménység! –
S csak Benned található!

3. Boldogan járok így, Jézusom
Keskeny ösvényemen,
Míg a kürt-zengést meghallhatom,
S felujjong szellemem!
És a harmóniába
Szentül illik a szóm:
„Életem boldogsága,
Mindenem vagy, Megváltóm!”

---

• Tóth család

Csillagfénynél

CSILLAGFÉNYNÉL

1. Csillagfénynél esti csendben
Vágyva várunk Rád!
Drága Jézus, jöttödet már Ne halaszd soká!
Drága Jézus, jöttödet már Ne halaszd soká!

2. Bíztat, buzdít csillag fénye,
S itt e Földön már
Lelkünk hitben égi városunk utcáin jár.
Lelkünk hitben égi városunk utcáin jár.

3. Nincs ott már éj! Jézus a Fény!
Ő az örök Nap!
Boldogságot Földön, s Égben az Úr Jézus ad!
Boldogságot Földön, s Égben az Úr Jézus ad!

Csodateljes ifjú élet

1

CSODA-TELJES IFJÚ ÉLET

1. Csoda-teljes ifjú élet
Fényben látja a jövőt!
Jézustól kap tiszta szívet,
S próba sem töri le őt...

A jövő az ifjúságé!
Látja jól ezt minden nép.
És ha szíve Megváltónké,
Élte úgy lesz boldog, szép!

2. Megtört fénye szép szemednek?
Homlokodra gond terül? –
Jézustól kérj segítséget,
S élted újból kiderül!

A jövő az ifjúságé!
Te is lásd ifjú testvér!.
S csak ha szíved Megváltónké,
Élted úgy lesz boldog, szép!

3. Szólj a Pásztor hívó hangján
Tévedt báránykák felé:
„Mért gyötrődtök bűn rabláncán?
Szabad lény, ki Jézusé!” –

Minden tájon hirdessétek:
Csoda-teljes lesz a lét,
Ha nem lesz már bűn és vétek! –
Éltünk úgy lesz boldog, szép!

---

• Tóth Kálmán

Csoda-tény: Égi fény

CSODA-TÉNY: ÉGI FÉNY

1. Csoda-tény: Égi fény áradt lényemen át,
Hogy Megváltóm szívembe tért!
Kegyelem nagy csodáját ím most éltem át,
Hogy Megváltóm szívembe tért!

Refr.:
Ó, vidám és könnyű a lét,
Hogy Megváltóm szívembe tért! –
Minden oly ragyogó, lelket vidámító,
Amióta szívem Övé!

2. Nem a földiekért küzd a szívem tovább,
Hogy Megváltóm szívembe tért!
Égi kincseket gyűjtök már éltemen át,
Mit enyészet meg nem emészt!
Refr.:

3. Oly dicső, szép jövő vár a Mennyben reám,
Amióta szívem Övé!
Velem jár, s karja vár túl a lét viharán,
S elragad majd Atyánk elé!
Refr.:

Drága Jézus életem

DRÁGA JÉZUS, ÉLETEM

1. Drága Jézus! Életem, legfőbb kincsem vagy nekem,
Téged áld minden dicséretem!
Senki sincs oly jó, mint Te, Ki a bűnöm elvette!
Rólad zeng ajkam dicsérete!

Refr.:
Földi létből vígy el már!
Lelkem Téged esdve vár!
Újra éltet a remény:
Dics-honom ragyog felém!

2. Alkotásod vagyok én: Lételemem csak a fény,
Csak az égi csodálatos fény!
Véred adott életet, s a haláltól megmentett,
Ezért mondok új dicséretet!
Refr.:

3. Jézusom legszebb nekem: Ahogy ott a kereszten
Szeretetből szenved helyettem...
Bűneimmel a vállán szenvedett a keresztfán,
Hogy szabaddá legyek igazán!
Refr.:

Drága Megmentőnk

DRÁGA MEGMENTŐNK

1. Drága Megmentőnk az Úr Jézus!
Mellettünk harcol Ő.
Drága Megmentőnk az Úr Jézus!
Bajban is segít Ő.
Drága Megmentőnk az Úr Jézus!
Ott áll veled a kísértésben!
Időnk míg lepereg: Jézus harcol teveled,
S győzöl! – Ez a jövő!

Refr.:
Hadd mondjam néked:
Nem lehetsz magad mentője!
Egyedül Jézus tesz szabaddá!
Kereszthalála lesz a bűnöd temetője...
Ő Szabadító! – Kiálts Hozzá!

2. Drága Megváltónk az Úr Jézus!
Minden bűnt megbocsát!
Drága Megváltónk az Úr Jézus!
Ad rád tiszta ruhát!
Drága Megváltónk az Úr Jézus!
Szívből megbocsát irgalmában. –
Letörli könnyedet, s szent örömet ad neked,
S ujjongsz! – Ez a jövő!
Refr.:

3. Nagy Szabadítónk az Úr Jézus!
Szétzúzza az igát!
Nagy Szabadítónk az Úr Jézus!
Nála van szabadság!
Nagy Szabadítónk az Úr Jézus!
Szétzúz minden igát karjával,
Legyen bár bűnbilincs, – hatalmának gátja nincs! –
S győzöl! – Ez a jövő!
Refr.:

Égi Trónról szállt

1

ÉGI TRÓNRÓL SZÁLLT

1. Égi Trónról szállt a Földre Jézus,
Ő a győztes golgotai Hős!
Szent fején a töviskoronával –
Sátánnal szemben Ő maradt erős!

Refr.:
Csak Jézust áldd! A nagy Királyt!
Halálon győzött, Így lett üdvösségünk!
Most Mennyben él, De visszatér
Miértünk: Övéiért!

2. Győzve támadt fel a gyászos sírból, –
Így most bírja Menny dicső honát!
Ámde értünk jön a Földre újból,
Keresztért akkor oszt majd koronát!
Refr.:

3. Fáradt lélek, jöjj a Megváltóhoz! -
Megtisztít az áldott, drága vér!...
Pillants Rá! - És Ő megújulást hoz!
Győzni fogsz! És az utad Mennybe ér!
Refr.:

---

• Tóth család

Egy bölcs csak a sziklára épít

1

EGY BÖLCS

1. Egy bölcs csak a sziklára épít.
Egy bölcs csak a sziklára épít.
Egy bölcs csak a sziklára épít.
Jöhet bármily nagy eső!

A vihar zúg már és pusztít az ár...
A vihar zúg már és pusztít az ár...
A vihar zúg már és pusztít az ár...
De a sziklán áll a ház!

2. Csak a balga épít homokra. /3x/
Mi lesz ha jön az eső?
A vihar zúg már és pusztít az ár... /3x/
Össze is dőlt már a ház!

3. Azért építsd a Krisztusra házad! /3x/
Ő a biztos Sziklavár!
És az áldás jön hő imánk láttán... /3x/
Azért építs Krisztusra!

---

• Tóth Kálmán

Egy ének csendül

EGY ÉNEK CSENDÜL

1. Egy ének csendül ezrek ajkán,
– Ujjong a nagy embervilág –
Golgota hősét zengik, mondván:
„Legyőzte Sátán hatalmát!”

Refr.:
Krisztus király jön nemsoká!
Ég és Föld Urát Dicsérjék hát Halleluják!

2. Már minden nyelv és minden ország
Zengi a Bárány énekét,
S kik a halál árnyékát lakták,
Hordozzák most a Menny fényét!
Refr.:

3. Csak énekeljük mi is szívből
A Bárány Jézus himnuszát!
Ne féljünk Sátán zord dühétől... –
Ünnepeljük Krisztus Királyt!
Refr.:

4. „Jön már az Élet Fejedelme!” –
Adja ezt minden nép tovább!
Mondja el minden szív és elme,
Jézusban mily kincset talált!
Refr.:

Egy sírnál könnyezve

EGY SÍRNÁL KÖNNYEZVE

1. Egy sírnál könnyezve csak megáll
Krisztus Urunk, az Élet-király...
Emberek, vegyétek már el a követ!
Hadd mutassa meg hatalmát!

Refr.:
Elhengerült a kő, Legott parancsol Ő,
S üresen hagyja börtönét a sírlakó...
Ma gördítsük mi el, Hisz itt van Ő közel,
Hogy ossza Élet-erejét a Megváltó!

2. Holtakkal van telve a világ...
Magányban alusszák bűn álmát...
Ó, lesz-e szócsöve, ki által szóljon
És mutassa meg hatalmát?!
Refr.:

3. Mi is aludtuk a bűn álmát...
Ámde meghallottuk szent hangját!
Életre keltett és tűzbe merített,
Hogy lakhassuk dics-otthonát!

Refr.:
Elhengerül a kő, Ma is parancsol Ő,
S elhagyja bűne börtönét sok „sírlakó”!
Csak művét mondjuk el, Hisz itt van Ő közel,
Hogy ossza Élet-erejét a Megváltó!

Éjjel és nappal kísér

ÉJJEL ÉS NAPPAL KÍSÉR

1. Éjjel és nappal kísér
Szent orcád, Jézusom! –
Ám Igéd gyakran rajt'ér,
Hogy utad elhagyom...

Refr.:
Úr Jézus! Döntöttem már:
Leszek egész Tiéd,
Mert jól tudom, hogy fenn vár
Nálad az öröklét!

2. Föld gyönyöre elmúlik,
Mint csalfa buborék!
Nézd! Semmivé hogy válik... –
S lásd! A kereszt áll még!
Refr.:

3. Én annyit zúgolódtam,
„Mért jön a bú, baj, tél? –
Míg hitben meg nem láttam,
Hogy értem szenvedtél...
Refr.:

4. Szívemben él már csendben
Szent orcád, Jézusom.
Boldogságom hogy nyertem,
Most újból elmondom:
Refr.:

Életem legyen Tiéd

1

ÉLETEM LEGYEN TIÉD

1. Életem legyen Tiéd,
Míg elér az öröklét!
Csendben, hűn munkálkodás! –
Mindkét kezem, légy áldás!

Refr.:
Moss meg ó, te drága tiszta vér!
Hadd legyek én tiszta hófehér!
Most és örökké csak Nálad lenni szép! –
Életem legyen Tiéd!

2. Számban tiszta légy, te szó!
Tartalmad igaz, való!
Hála, tisztelet Övé,
Ajkam csak a Jézusé!
Refr.:

3. Munkával telt az idő? –
Irányítson benne Ő!
Csak Néked szolgálok én,
Bírjad szívem és elmém!
Refr.:

4. Légy Úr, kérlek, jó Atyám
Énem ön-akaratán!
Szívem sarkig tárom én,
Trónod legyen benn' a fény!
Refr.:

5. Test és lélek, szív, s az ész
Szent munkádra mindig kész.
Földön: vetés, aratás –
S Mennyben: többre bízatás!
Refr.:

---

• Tóth Kálmán

Eljön az Úr

ELJÖN AZ ÚR

1. Eljön az Úr, s viszi mind ki övé! –
Talán épp ez éjszakán...
Égő szívünk vágyik-e Őfelé
Hit-lámpáink sugarán?
Ébren talál a mi dicső Urunk?
Elragadtatása kész?
Égő szívünk vágyik Jézus elé!
Jövel! Lelki szemünk csak Rád néz!

2. Ott virrad ránk ama reggel dicsőn,
Elragadtatás után.
Tálentomunk visszaadjuk, midőn
Jézus szól: „Jöjj hű szolgám!
Vedd át Urad dicső öröm-honát! –
Kevesen is hű voltál,
Mennyei kincseket bízok reád,
Jövel! Dicsőségem rád is vár!

Élni Jézusért

1

ÉLNI JÉZUSÉRT

1. Élni Jézusért, már nincs szebb nékem ennél!
Szent kezében eszköz lenni vágyom én!
És ha szolgálhatok Jézus szent ügyénél,
Nálam még boldogabb nincs oly földi lény!

Refr.:
Ó, jöjjetek hű Máriák!
És szolgáljunk csak buzgón Jézusért
Ó, jöjjetek hű Máriák!
Jutalom vár ma minden jótettért!

2. Könnyet törlünk majd le sok beteg szeméről,
Kezünk munkájával enyhül a szükség...
Buzgón éneklünk a Bárány érdeméről,
Hadd múljon a bánat és keserűség!
Refr.:

---

• Tóth család

Előre ifjak Jézusért

1

ELŐRE IFJAK JÉZUSÉRT

1. Előre ifjak, Jézusért!
Hittel, bátran lépjetek elő!
A Sátán újból támad, sért -
Bízzatok! Az Úrban van Erő!
Csak a hit pajzsa védjen jól
A Gonosz minden nyilától,
Ne távozzatok egymástól!
Bízzatok! Az Úrban van Erő!

Refr.:
Védd az Igazságot! –
Így tégy bizonyságot,
Győzöl, majd meglátod!
Bízzatok! Az Úrban van Erő!

2. Az Ige Kardját fogd meg jól!
Készen tartsd, ha ér a támadás!
S csak légy nyugton, míg Jézus szól, –
Nem adhat parancsot senki más!
Csak a jelszóra jól vigyázz:
"Aki győz, az nyer koronát!"
S ki végigküzdi hit-harcát. –
Bízzatok! Az Úrban van Erő!
Refr.:

3. Az Üdvösségnek Sisakját
Tedd fejedre, viseld, bárhol jársz!
És hordozd úgy, mint koronát, -
El ne vegye senki! Jól vigyázz!
Égi célunk nincs messze már!
Tarts ki! Nézd, ott már Jézus vár!
Ki minden harcban véled járt.
Bízzatok! Az Úrban van Erő!
Refr.:

---

• Tóth család

Este, ha sötét a tájék

ESTE, HA SÖTÉT A TÁJÉK

1. Este, ha sötét a tájék,
Mért jön a félelem?
Mozdul egy ág, egy árnyék...
Mért retten meg szívem? –
Itt áll a drága Megváltó,
Mint szent, hatalmas Barát!
S ha Ő itt van, mi lehet bántó? –
Ha elűzi Ő, mi árt,
S megmutatja mindazt, mi nem jó!
Csak bevalljam, s meg is bocsát...

Dicséretem az Övé!
Magasra szárnyaló,
Feltör szent Trónja elé:
„Erős vár a Mindenható!”

2. Bár kívül sötétség, rejtély... –
De itt benn ég a fény!
Ima-kamrám egy szentély,
Hol Őt imádom én.
Kezénél bátor a lépés,
Keblén meg átjár a tűz!
Ölelése forró átélés,
– Minden démont messze űz! –
Ragyogás, győzelem, lélek-mentés,
Amíg ég e szent égi tűz.

Kezénél jó a lépés...
Keblén átjár a tűz...
Csak Övé, Uramé minden érzés! –
Égjen hát e Mennyből jött tűz!

Feledd szívem

1

FELEDD SZÍVEM, MI A BÁNAT

1. Feledd szívem mi a bánat!
Téged Jézus nem hagy el!
Várjad! Már közel a Hajnal,
Karjában mentve leszel!

Refr.:
Jézusban bízzál erősen!
Szent karja kitárva vár.
Jézusban bízzál erősen!
Nemsoká keblére zár!

2. Jézussal öröm az élet,
Hisz minden gond az Övé!
Úr Jézus, készíts el, kérlek
Szent jöveteled elé!
Refr.:

3. Nem lesz a Mennyekben bánat,
Megszűnik ott minden gyász!
Nem lesz más boldogabb nálad,
Benne mindent megtalálsz!
Refr.:

---

• Tóth család

Felhő takarta Jézust

FELHŐ TAKARTA JÉZUST

1. Felhő takarta Jézust
A bús tanítványok elől...
S két égi küldött szólal,
Kik álltak íme kétfelől.

Refr.:
Felhőkön szállva ül dicső Trónjára,
Mikor eljön Jézus, Isten szent Fia,
Hogy vérén váltottait elragadja,
S Földön is legyen király!

2. A század-évek múltak,
És újra jöttek támadók...
S „Jézus”-t kiáltva álltak
Máglyára is a vértanúk.
Refr.:

3. Ma nem pecsétli vérrel
Hitét a Krisztusban hívő,
De Élet erejével
Jár fenn a bűn-tengeren ő!
Refr.:

4. Te végidőknek népe,
Mondd, várod-e az ég Urát?
Ki felvisz minket Égbe,
Mint szent, dicső Eklézsiát!
Refr.:

Figyeld, Isten beváltja

FIGYELD, ISTEN BEVÁLTJA

1. Figyeld: Isten beváltja
Kimondott szent szavát!
Ne gondold, hogy nem hallja
A szíved válaszát!
Lásd, Noé idejében is
Feltornyosult a bűn,
S szavára lett az özönvíz,
Ígéretéhez hűn!

Refr.:
Mit Ő ígér: Valóra vál'!
Jön és ítél! – Most ott fenn vár!
Jön az idő, – De az késő,
Hogy lásd, mit Isten szava megígér:
Valóra vál'!

2. Ott volt a bábeli nagy torony,
Mit épített a nép...
Magasra nőtt vele a gúny
És engedetlenség... –
Ám ítélt Isten, s elvette
Az ember egy-nyelvét,
S ma büntetésből beszéljük
Sok-sok nemzet nyelvét...
Refr.:

3. A bűnös város Sodoma
Sem szívlelte a jót
Az Igét meg sem hallgatta,
Hiába volt ott Lót...
Ám ítélt Isten, s lesújtott:
Leszállt a kénes tűz... –
Az Ő szentséges szavából
Az ember gúnyt nem űz!
Refr.:

Földi vágyak kísértése

FÖLDI VÁGYAK KÍSÉRTÉSE

1. Földi vágyak kísértése nagy erővel tör rám...
Jól tudom, hogy jobbról-balról vonz az ingovány...
Félelem és kétkedés közt mégis tart egy erő:
Otthonom vár Mennyben, s az Üdvözítő!

Refr.:
Mert a hegyről le nem szállok, – ahol szellemben élek én!
Tiszta égbolt van fölöttem, őrök forrásból iszom én,
És az étkem manna, égi manna, mit a Mennyből juttat Ő!
Otthonom vár Mennyben, s az Üdvözítő!

2. Félelmetes nagy hullámban tör rám a kétkedés?
S úgy tűnik, hogy lét feletti nagy a kísértés? –
Megnyitott szent Bibliámból étkezem, s van Erő!
Ellenállni segít az Üdvözítő!
Refr.:

3. Bősz viharnak tombolása zúg... – de csak a völgyben!
Biztonságban élek, rejtve Jézus kezében!
Jól tudom: Felhők felett itt mindig ragyog napfény! –
Pásztorom mezején sosem félek én!
Refr.:

Golgotára vágyom én

GOLGOTÁRA VÁGYOM ÉN

1. Golgotára vágyom én,
Ott fakadt a Forrás.
Minden lélek ott remél
Bűnre megbocsátást.

Refr.:
Szent a vér, szent a vér! –
Érdemében járok.
Míg Atyám, s a Trón előtt
Győztesen megállok!

2. Esdve néztem fel Reá
Bűnöm nagy terhével
S szívem Ő meggyógyítá
Drága, szent sebével.
Refr.:

3. Csendben sokszor látom én
Szenvedő Megváltóm...
Értem rez'g a könny szemén,
S értem szól oly fájón...
Refr.:

4. Róla zengem énekem,
S szent keresztjét félem.
Hordom csúcson, völgyeken,
S koronát ad nékem!
Refr.:

Győztes hősként

1

GYŐZTES HŐSKÉNT

1. Győztes hősként támadt fel a sírból Jézusunk,
Így Övé lett az ember-világ.
Atyja jobbjára ült, mint dicső Közbenjárónk,
S elküldte Szellemét reánk!

Refr.:
Ígéretét beváltotta:
Szívünkbe Szellemét adta!
Most küldi el Mennyekből a késői esőt,
Ujjongva magasztaljuk Őt!

2. Jeruzsálemben az első pünkösd ünnepén
Égi tűz az Úrtól Földre szállt. –
Ezzel jegyezte el Krisztusunk menyasszonyként
Örökre az Eklézsiát!
Refr.:

3. Szent Szellemmel teljes férfiak léptek elő,
S Jézus vérét felmagasztalták.
Bűnös, beteg szívre kiáradt a szent erő,
S ki hitt, azt meggyógyították...
Refr.:

4. Ígérete szerint ma is adja Szellemét,
Mint az első korai esőt. –
Kérd és várd az Úrtól: Töltse be szíved, s elméd!
Zúgjon a késői eső!
Refr.:

5. Küldd el ránk is Urunk vigasztaló Szellemed!
Törjön át köztünk új zúgó szél! –
Ezt könyörgi szívből minden hívő gyermeked:
„Jelekben újra működjél!”
Refr.:

---

• Tóth Kálmán

Ha az angyal harsonája

HA AZ ANGYAL HARSONÁJA

1. Ha az Angyal harsonája minden hívőt összehív,
Bűnök éje múlik, s Urunk napja jő...
Minket, hű szolgáit örök, dicső jutalomra hív. –
S Élet-könyvből szólít egyenként elő.

Refr.:
Ha az Úr majd néven szólít,
S jutalmára előállít,
S irgalmából rám is számít... –
Boldog ujjongással áldom szent nevét!

2. Kik az Úrban hunytak el, mind fel is támasztja az Úr!
– Bárhol: földön, vízen haltak test-halált...
És kik élünk, elváltozunk, lényünk Hozzá hasonul,
S együtt szemléljük az Ég és Föld Urát!
Refr.:

3. Vele légy, ha ébredsz, és ha este nyugovóra térsz!
Nappal tettben, szóban sugalmazzon Ő!
Véle járj, mint jó barátja, s egykor hogyha Mennybe érsz,
Élet-könyvből szólít téged is elő!
Refr.:

Ha az Úr Jézusnál

HA AZ ÚR JÉZUSNÁL

1. Ha az Úr Jézusnál összegyűlünk,
Mint egy számlálhat'lan sokaság,
Nem lesz bánatos egy sem közülünk,
Hiszen már könny se lesz odaát!

Refr.:
Számtalan, mint a tenger fövénye –
Hangosan zengünk halleluját!
Ó, testvér tarts ki még,
Hamar megnyílik az Ég,
S nagy seregben lengetünk Néki pálmát.

2. Nyelvek és nemzetek Róla szólunk,
Hogyan győzött le bűnt és halált, –
S ím az Úr Jézus vallást tesz rólunk,
Jó Atyánk, s angyalok hallgatják...
Refr.:

3. S ha a kristályfolyam-parton járunk,
– Életfák gyümölcséből veszünk, –
Az lesz majd legnagyobb boldogságunk,
Hogy a Báránnyal együtt leszünk!
Refr.:

4. S ha az Úr Jézus szépsége árad
Végtelen szeretetből reánk,
Az elégít ki majd minden vágyat,
Mikor átnyújtja dics-koronánk!
Refr.:

Ha csendben olvasom

HA CSENDBEN OLVASOM

1. Ha csendben olvasom a drága Bibliát:
Szívemben hallgatom égi Pásztorom szavát...
Kies mezőn terel, és csendes vízre vár,
Személyesen nevel, – szívem gyógyítja, ha fáj...

Igéje lelkem étele, – oly bőven adja Ő. –
Szívem szentséggel van tele, s átjár a szent erő!
S a drága manna hull... – Ó, hogy szeret az Úr!
Táplál, gyógyít, nevel, s üdvözít Jézus, az Úr!

2. Ha hittel olvasom a drága Bibliát:
Parancsként hallgatom hű Vezérem szent szavát...
Tanít, hogy támad még az ősi Ellenség,
Félemlít és kísért... – Ámde Ő legyőzte rég!

S felöltöm szent fegyverzetét, mit titkon felkínál,
És győzelemre vértez fel a győztes szent Király!
S a drága szemsugár oly forrón bátorít...
Nem rémít a halál! – Az is Őhozzá segít!


3. Ha buzgón olvasom a drága Bibliát:
Oly tisztán hallhatom Vőlegényem szent szavát...
Bíztat, hogy nemsoká felhő-trónjára ül,
Csak hűen várjak Rá, – bűntől érintetlenül...

S majd Szellemével felragad, és dicsfény vesz körül...
Atyám, s angyalsereg fogad, s a szívem úgy örül! –
Tudom, a Vőlegény a Mennybe visz majd át,
S dicsőség várja fent vérén vett Menyasszonyát!

Ha éltem csupa fény

HA ÉLTEM CSUPA FÉNY

1. Ha éltem csupa fény, ragyogó derű,
Csak Rá gondolok én, ki hozzám oly hű...
Az élet örömét csak Jézus ossza szét! –
Csak Véle járok én, s hirdetem nevét.

2. Ha rám borul az éj, szívem már nem fél!
Nem érheti veszély, Benne hisz remél. –
Párnám lehet a kő... – Csak vélem legyen Ő! –
A Jézus szíve mély... – Oda rejt el Ő!

3. Ha támad a világ, jön a csábító:
Kínálja poharát... – Szava bénító... –
Feltör buzgó imám... Erő száll le reám...
Lerázom az igát, s menekül Sátán!

4. Ha egykor majd lejár e rögös földi út,
Ott elfelejtek már minden földi bút!
A Jézus kebelén, hol minden csupa fény,
Hű karja tárva vár... – Oda vágyom én!

Ha Jézus eljön

HA JÉZUS ELJÖN

1. Ha Jézus eljön, nem hagy a Földön
Senkit, ki Őrá várt egy élten át!
Ádvent az élte, hisz égi béke
Mennyei vonzerővel járja át!
Az élet száz veszélye nem rémíti már,
Tudja, hogy védi őt a mennyei Király!
Ó, maradj Nála! Töltsön el hála,
Hogy nem vonz téged a világ!
Ó, maradj Nála! Töltsön el hála,
S tanuld a Bárány himnuszát!

2. Ha Jézus eljön, itt hagyja Földön
Mindazt, ki bűnben lelte örömét..
Élet-hajója a tengert rója,
Míg egyszer nagy viharban néz majd szét...
Mert mindre rászakad a nagy nyomorúság.
Sátánnak hittek, – ám ő életet nem ád!
Ma még nincs késő, Tart a kegy-idő.
Fogadd el már mentő kezét!
Jézus téged vár! El ne játszd most már
Irgalma drága idejét!

3. Ha Jézus eljön, trónolva felhőn,
Elviszi Atyja minden gyermekét!
Szellem és lélek Őhozzá tér meg,
Ledobva földre por-test köntösét...
És megdicsőült testben áldjuk szent nevét
Velük, kik Nála várták eljövetelét...
Készen légy testvér! Ne kössön test, s vér,
Mely a Sátánnak rabul ád!
Készen légy testvér! Ne kössön test, s vér,
De Mennybe vágyás fűtsön át!

Ha leszáll a csillagos éj

1

HA LESZÁLL A CSILLAGOS ÉJ

1. Ha leszáll a csillagos éj,
Esti csendben elém jön Jézus!...
Karja int felém,...ó, hogy vonz a fény!
Sötétben Nap – Úr Jézus!

S Jézus jár velem, szeme rám pihen,
Karja átfon, – szívem Övé!
Minden pillantás – igaz boldogság...
Éj-napom Megváltómé!

2. Elcsendesül most a világ...
S tisztán hallom pásztori hangján!
Szava biztató, hangja szívnyitó!
Oly jó nyugodni karján!...

És hogy szól nekem, – begyógyul sebem,
Újra célt ad és új erőt!
Szent Igéje vezeti életem,
S várom az eljövendőt!


3. A földi, varázslatos éj
Nem kísérti bűnökkel szívem!
Szemem mást nem lát, csak dicső Urát.
"Jövel Úr Jézus – értem!"

És Ő jön! Fényes felhő-trónusán,
S Vele vérén megváltott nép!...
Várom Jézust minden nap alkonyán,
A szívem Vőlegényét!

---

• Tóth Kálmán

Halál éjén túl

HALÁL ÉJÉN TÚL

1. Halál éjén túl minket vár az Úr,
S általa készített szállás!
Csupa boldogság, örök vidámság,
Mert ott nem lesz több elválás!

Refr.:
Ott a fényben, dicsőségben
Nem emészt fájdalom, sírás!
Nála létünk csupa Éden,
Mert ott nem lesz több elválás!

2. Sem a bú, vagy vész, sem a szenvedés
Nem zavarja a Menny fényét!
Végtelen karban, hála-zsoltárban
Énekel a megváltott nép!
Refr.:

3. Kik feltámadtak, s kik elváltoztak,
Köztük élni majd mily áldás!
Jézus üdvözöl, s minden könny't töröl! -
Ott leszek igazán hálás!
Refr.:

Halld csak a Vőlegény hangját

HALLD CSAK A VŐLEGÉNY HANGJÁT

1. Halld csak a Vőlegény hangját: „Hamar jövök, vigyázz!” –
Bárcsak mind éberen várná, Kit hív az égi Nász...
Lámpácskád, mondd csak, szép fényesen ég?
Olajod, mondd csak, van benne elég?
… Szörnyű a felfedezés: Jaj, hogy az olaj kevés!

2. Jó az Úrra csendben várni. Ébren, az őr helyén.
Érkezésére vigyázni, s menni, ha szól felém...
Őszintén kéred? – „Ó, légy Szószólóm!”
Szívből kívánod? – „Ó, jöjj Megváltóm!”
… Szörnyű lesz, ha majd Ő szól: „Bűnös, távozz orcámtól!”

3. Boldogan repül karjába mind, kit Ő elragad,
S ki első feltámadásra Mennybe belépést kap!
Boldog és szent, kié ez örökség,
Kinek a része lesz a dicsőség!
Boldog, mert Jézusnál él, a nagy Üdvözítőnél!

Házadtól távol

HÁZADTÓL TÁVOL

1. Házadtól távol sírtam át
Egyedül annyi éjszakát...
S a gúnyoló is így kiált:
„Mondd, hol van a te jó Atyád?”

Refr.:
A szomjazó friss vizet kér, –
Szívem kiált szent Igédér'!
Utánad vágyom jó Atyám!
Mikor ragyog szent orcád rám?

2. A szívem újból elszorult,
Mikor elém feltűnt a múlt,
Mikor hálával ajkamon
Időztem én is Sionon...
Refr.:

3. Te árva szív nyugodj, ne félj!
Kiálts fel: „Jó Atyám segélj!” –
Időzöl még a Sionon,
S új zsoltár kél az ajkadon!
Refr.:

Hit által nyílik meg

1

HIT ÁLTAL NYÍLIK MEG

Elő:
Úr Jézus védj! Úr Jézus áldj!
Úr Jézus vígy Mennybe át!

1. Hit által nyílik meg Mennybe az út,
Megváltónk szent vére által.
Mögöttünk marad majd mind ami rút,
Elhallgat Sátán a váddal!...
– Hófehér ruhában állunk Elé,
Imádjuk a drága Bárányt,
Ki dicsben állít majd Atyánk elé -,
Megváltó, szent vére árán!

2. Megnyílott Mennyekbe így tekint át
Szellemi szemekkel János.
Ott van az Úr Napján, s jövőbe lát -
"Nébó" lesz a sziklás Páthmosz! –
Mennyei Kánaán fővárosát,
Jeruzsálem táját látja...
Úr Jézus inti az Eklézsiát,
Dicső jövőjét feltárja!...

3.Jézusnál mi is csak egy órán át
Várjuk, hogy szent hangja szóljon!...
Szellemi nyitott fül hallja szavát,
Szívünkbe mind beíródjon! –
Nevezzen néven még sok-sok hibát,
Vérével mindent lemosson!
Adjon ránk hófehér, tiszta ruhát,
Hogy lelkünk Trónjához jusson!

4. Majd ha jő a végső kétségb'esés,
Sátán a sírunkat ássa...
Szellemi szemünk csak Jézusra néz,
Hogy dicső jövőnket lássa! –
Hófehér ruhában állunk Elé,
Imádjuk a drága Bárányt,
Ki dicsben állít majd Atyánk elé,
Megváltó, szent vére árán!

Befejezés:
Úr Jézus védj!
Úr Jézus áldj!
Úr Jézus vígy Mennybe át!

---

• Tóth család

Hogy Mózes Egyiptomból

HOGY MÓZES EGYIPTOMBÓL

1. Hogy Mózes Egyiptomból
A néppel kivonult,
Előttük tenger tombolt,
Utánuk had nyomult...
A víz megállt! És „fal” lett! –
S a nép csak ment tovább,
Mert Isten védte Mózest és a nép sorsát!

Refr.:
Hogy már a nap közel van,
És Jézus karja győz! –
Ezt érzi szívem nyíltan,
Hogy Jézus lesz a hős!
És minden ellent megver! –
Szabaddá így tesz Ő,
A lelkemnek örökre dicső Megmentő!

2. Ím Góliát, az óriás
Karddal, lándzsával jő...
És szemben a kicsiny Dávid, –
Mint Istenben hívő
Egy sima kövecskével
Elvette életét,
Mert Istenbe vetette Dávid nagy hitét!
Refr.:

3. És Dániel mily hűen
Szolgálta Istenét! –
Az oroszlánveremben
Sem veszti el hitét!
Mert Isten odaküldte
Egy erős Angyalát,
Ki be is zárta az oroszlánok száját!
Refr.:

4. Csak törj testvér előre,
Hisz Jézus karja győz! –
Legyen Mózes pálcája,
Vagy kis kő az eszköz...
Mert oroszlán, Egyiptom, óriás
Mind-mind csak menekül,
Ha Jézus, a Király a dicső Trónra ül!
Refr.:

Ifjúság Krisztus ifjúsága

IFJÚSÁG, KRISZTUS IFJÚSÁGA

1. Ifjúság, Krisztus ifjúsága,
Egy-akarattal törj elő!
Tűnik a bűn zord éjszakája,
S szívünk feszíti a szent erő!

Refr.:
Térdre! Imával kezdd a munkát!
Egész valód Ő fűtse át!
S mikor meglátod Jézus Trónját,
Boldogan áldd Őt, ifjúság!

2. A tévutaktól messze távozz,
Az Ige lámpásával járj!
Válaszutaknál jól határozz! –
A keskeny úttól te meg ne válj!
Refr.:

3. Nézd, sorainkat most kívánja
Hízelgőn megtépni a bűn...
Ébren, az őrhelyeden állva
Maradj meg Jézusunk mellett hűn!
Refr.:

Indulj már

INDULJ MÁR

1. Indulj már az Úr nevében, S kezdj munkába jó korán!
Szorgos légy a magvetésben, Kezdd el élted tavaszán!
Ne a távol dolgát nézzed, Tedd meg most, mi rajtad áll! –
Aratás csak úgy lesz részed, Ha vetésed nő is már.

2. Jézus nagy szeretetével menj az eltévedtekért,
Közbenjáró hűségével vidd az új öröm hírét!
Nyugtalannak békességet, rettegőnek új erőt! –
Nyerj meg Jézusnak sok lelket, s velük dicsérd egykor Őt!

Isten jóságának

ISTEN JÓSÁGÁNAK

1. Isten jóságának nincs határa!
Mélyebb, mint a széles óceán.
Feljebb ér a csillagok honába,
Túlér már a törvény trónusán.

Refr.:
Mert Jézus meghalt sok-sok bűnömért,
És rám ruházta vére érdemét.
S csodálatos, mit elme meg nem ért:
Magához vett, mint gyermekét!

2. Bárhol járjak földi szép hazámban,
Teremtőmnek alkotása vár.
Nagy természet csodás templomában
Szívemből feltör egy új zsoltár...
Refr.:

3. Ifjúságnak múlik a virága,
Hadd jöjjön a gyümölcstermő nyár!
S Megváltónk ha életfánk vizsgálja
Szent kezével gyümölcsöt talál!
Refr.:

Istenünk ígéretében

ISTENÜNK ÍGÉRETÉBEN

1. Istenünk ígéretében
Soha sincs változás!
Testamentum: Szent vérével
Pecsételt szent írás.

Egek és Föld megégnek...
Bűn-teljes lelkek félnek... –
De kik az Úrban élnek,
Nem éri már csapás...

2. Nézz fel a csillagos égre,
Mint egykor Ábrahám!
Odavisz Jézus a fénybe
Egy végső éjszakán...

Lángoló mécs a kézben, –
Légy a nagy útra készen,
S fehér ruhád díszében
Érjen a szent Bárány!


3. Megjelenik a felhőkkel:
Királyi székén ül,
S minket az égi erőkkel
Elragad – népéül.

Szelíden szólít névről,
Jutalmat oszt a székből,
Részt ad dicsőségéből... –
S Ő is velünk örül...


4. S Földet ér átszegzett lába
Olajfák szent hegyén!
Dicsben ott minden szem látja
Uralma kezdetén. –

Örök az Ő Igéje!
Pecsét az Ő szent vére... –
Dicsérje minden népe
Mennyben és Föld színén!

Istenünk, szellemed

ISTENÜNK, SZELLEMED

1. Istenünk, Szellemed töltsd ki ránk!
Mennyei kincseket bízz miránk!
Tőled nyert égi, szent hivatását
Missziónk új erőd hassa át!

Refr.:
Gyógyítás, intés szelleme, jöjj!
Béke, üdv örök angyala, jöjj!
Zúgjon át a világ Bethesdáján
Éltető, gyógyító szent erőd!

2. Jézusunk, Ige csak Tőled jő!
Ajkad szent szózata: Gyógyerő!
Öt világrészben tombol a bűn már,
Gyógyulást keresők könnye vár!
Refr.:

3. Bethesdánk népe mély hittel vár,
Bárhogyan fenyeget a halál...
Gyógyulásunkra Szent Szellem jöjj el!
Ajándékaid oszd újra már!
Refr.:

4. Szerető, jó testvér-közösség,
Tűzön át hordozott drága nép
Kéri most Lényed új áradását:
Missziónk új tüzed fűtse át!
Refr.:

Itt nincs hazám

ITT NINCS HAZÁM

1. Itt nincs hazám, nincs meghitt hajlék,
Hol várna rám a békesség!
Itt nincs barát, ki szeret – mindég,
Kiben most már nem csalódnék...

De ez az út a Mennybe visz ám!
Ott vár reám égi Atyám!
Örök hazám, hol hallom mindég
A drága Bárány énekét!

2. De van Barát, ki szeret mindég,
Kinek szavát hihetem még!
Nála vár rám egy meghitt hajlék,
Dicső hazám, s a békesség...

Ez a Barát a Mennyben van ám!
– Hozzá száll át forró imám. –
Dicső Király! Isteni Bárány!
Uralkodó szívem trónján!

Jézus áll ajtód előtt

JÉZUS ÁLL AJTÓD ELŐTT

1. Jézus áll ajtód előtt! – Régen zörget már...
Halld meg és bocsásd be Őt, Míg csendben ott vár...

Refr.:
„Nézd, boldoggá teszlek én! Ó, bocsáss be már!” –
Árva lélek, Ő a fény, Ajtód nyisd ki már!

2. Halld csak, ki e zörgető:Vére hullt a fán...
Bűneidért halt meg Ő gyászos Golgotán...
Refr.:

3. Tárd ki szíved ajtaját! Bánat, kín ha bánt...
Életed minden baját Őelébe tárd!
Refr.:

Jézus Megváltóm

1

JÉZUS MEGVÁLTÓM

1. Jézus Megváltóm úgy szeret engem! -
Bűneim űzték Őhozzá lelkem,
Ott leltem üdvre a Golgothán,
Ott lettem én Övé!

Refr.:
Megváltott drága vérén! Csak Néki élek hát!
Nem csak e Föld bús lét-terén, de Mennyben odaát!

2. Bűnökben éltem, testhez kötözve,
Lélekben, szívben úgy összetörve!...
Ámde jött Jézus és felemelt!
Nagy Szabadítóm Ő!
Refr.:

3. Dicséretére hangolom hárfám,
S elragad Mennybe ihlete szárnyán!
S látom a drága Isten-Bárányt
Mennyei szent Trónján!
Refr.:

4. Ünnepi zsoltárt alkot a szívem,
Jézust dicsérni tettéhez híven:
Jó illat-tétel Trónja előtt. –
Szívből imádom Őt!
Refr.:

---

• Tóth család

Jézus számomra a hű barát

JÉZUS SZÁMOMRA A HŰ BARÁT

1. Jézus számomra a hű Barát:
Értem adta keresztre Magát!
Mennyei Uram Ő, Isteni nagy Király!
Gyógyítja lelkem, testem, Boldogsággal tölti szívem!

Refr.:
Halleluja! – ajkam erről zeng!
Éjjel-nappal a fülembe cseng, Halleluja! –
Uram Ő, Isteni nagy Király,
Kire az okos szüzek serege vár!

2. Jézus számomra dicső Barát
Benne leltem éltem Orvosát!
Megáldja lelkemet, Gyógyítja testemet,
És most azért élek, hogy dicsérjem Őt nap-nap után!
Refr.:

3. Jézus számomra dicső Király,
Aki Mennyben értem közbenjár!
Megvallom bűneim, leteszem terheim!
Könnyebbül szívem, lelkem, elragadtatásra készen!
Refr.:

Jézus vére fehérre mosta

JÉZUS VÉRE FEHÉRRE MOSTA

1. Jézus vére fehérre mosta ruhám,
Áldott keze leoldotta bűn-igám.
Előttem a keskeny út. – Mily boldog, ki ide jut. –
Mondd csak, mi van bennem még fogyatkozás?

Testvér, jöjj, még van hiány: Nem jött tűz a víz után...
Felhevít, s bemerít Szellemébe Jézus még ma éjszakán!


2. Megjártam a tudományok mezejét,
Hitben láttam Isten nagy dicsőségét.
Embereket vezettem, tanítottam, neveltem...
Mondd csak, mi van bennem még fogyatkozás?

Testvér, jöjj, még van hiány: Van egy égi tudomány!
Lelkekért, s üdvükért közbenjárni forrón, – Jézusunk módján.


3. Néztem még a történelem csarnokát,
Láttam: Istenünk vezeti fonalát.
Övé a történelem, – s tudom, Övé életem!
Mondd csak, mi van bennem még fogyatkozás?

„Alkatrész” ne légy csupán! Neked Jézus többet szán:
Mást mentő, szerető, Élet-adó erő tölt meg ezután.


4. Világ vágyaitól szívem messze jár,
Számomra a földi jó csak eszköz már.
Haljon meg ó-emberem Szent Szellemed tüzében! –
Nem lesz akkor bennem több fogyatkozás!

Testvér, jöjj, ne várjunk hát! Fűtsön át forró imánk!
Szent tüzét, s Szellemét Jézus még ma éjjel töltse ki reánk!

Jézus vérén jó testvérem

JÉZUS VÉRÉN JÓ TESTVÉREM

1. Jézus vérén jó testvérem! Jöjj, az Úr most itt vár rád!
Örökléted van veszélyben, ha az Ige nem hat rád!
Messze űzd a közöny bűnét, el ne vesszen koronád!

Refr.:
Vár a békevár! A dicső égi Jeruzsálem!
– Kár, ha földi ár túl nagy lesz érte e múló létben...
Vér, a drága vér mossa le rólunk minden bűnünk,
Így hófehér ruhában állunk Őelé!

2. Jézus vérén jó testvérem! Légy egészen az Övé!
Félig ébren, félig készen nem állhatsz az Úr elé!
Oktalan szűz sorsa intsen! – Légy egészen Jézusé!
Refr.:

3. Jézus vérén jó testvérem! Végig küzdd a hit harcát!
Ne hagyd abba az útfélen, helyed áldozattal áldd!
Meg ne állj percre se tétlen, amid van, azzal szolgáld!
Refr.:

Jézus, milyen drága vagy

JÉZUS, MILYEN DRÁGA VAGY

1. Jézus, milyen drága vagy!

Nyájas és kedves, alázatos, szent.

Ragyogsz reánk, mint a Hajnalcsillag,

Jézus, milyen drága vagy!

Jézus, Te vagy az oltalom

JÉZUS, TE VAGY AZ OLTALOM

1. Jézus, Te vagy az Oltalom!
Terólad zeng dalom az élet tengerén!
Gond, bú sötétlő fellegét
Elűzi szent Igéd – Viharok éjjelén...
Ha felcsendül új hála-dicsénekem,
S kíséri jó hangszerem,
Te csendet parancsolsz a vad tengeren,
S az kisimul szép csendesen!...
Jézus! Benned gyönyörködöm,
Uram és Őrizőm! Téged dicsérlek én!

2. Jézus, szép Hajnalcsillagom!
Vezéreld hit-hajóm "Aranypartok" felé!
Kérlek, mutasd a jó irányt
Égi hazánk iránt, Dicső Atyánk elé!
Mert sok szép kis csillagfény is hívogat
– Művedből egy gondolat... –
Az én vágyam: teljes Evangélium!
Célom: a csodás Sion!
Jézus, vezérlő Csillagfény!
Nagyon szeretlek én, Ó, dicső Vőlegény!

Jézus, Tiéd lettem végre

JÉZUS, TIÉD LETTEM VÉGRE

1. Jézus, Tiéd lettem végre, – Bűnöm zsoldját vetted át!
Értem hullott drága véred! – Vállalom szolgálatát!

Refr.:
Mindenem Tiéd! Téged vár, s szolgál!
Szóm és tettem égi Szellem ihletése már!

2. Drága Igédet olvasva szívesen töltöm időm!
Földi élv'et nem kóstolva szolgállak, Üdvözítőm!
Refr.:

3. Drága Jézus, itt a szívem, átadom, legyen Tiéd!
Tölts be engem ó, Szent Szellem, végy lakást bennem ma még!
Refr.:

4. Tölts meg égi szent erőddel
Elhordozni sok bút, bajt!
Tölts be mentő szeretettel
Gyűjteni, kit bűne hajt!
Refr.:

5. Égi láng tisztít, s hevíti
Újra szívem és elmém. –
Hallom, égi kar énekli:
„Jön a dicső Vőlegény!”
Refr.:

Jézusom nékem mindenem

JÉZUSOM NÉKEM MINDENEM

1. Jézusom nékem mindenem: Vigasz, boldogulás!
Napról-napra erőm nekem, Sebemnek gyógyulás!

Hogyha szívemre bánat száll,
Leteszem mind lábainál... –
Nincs már bajom, mert Ő örök Barátom!

2. Jézusom nékem mindenem, és egyetlen Uram!
Test, lélek, szellem! Őneki most átadom magam.

Mit Ő mond, lábam annyit lép,
El nem bocsátom szent kezét...
Őt imádom, Aki örök Barátom!

3. Jézusom nékem mindenem: Örök, szent Kősziklám!
Barátságát nem szégyenlem, hisz Ő oly hű hozzám!

S ha végig én is hű leszek,
Aranyvárosba felvezet...
Jöjj, otthonom! S vezess dicső Barátom!

Jézusom, ahogy akarod

JÉZUSOM, AHOGY AKAROD

1. Jézusom, ahogy akarod! Vágyam, célom mind Tiéd.
Két szent szerető karod Földi vándorlás közben is véd!
Hű, szent, szerető karodon érjen öröm, fájdalom...
Ó, segíts kimondanom: „Hogy akarod, Jézusom?”

2. Bűnök éjjelén légy velem, fénylő remény-csillagom!
Áthat bár a félelem, – Nálad áldás vár, hű Megváltóm!
Még ha könnyeim hullanak, s nincsen senki támaszom... –
Árván könnyeztél Te is...Így megértesz, jól tudom...

3. Jézusom, ahogy akarod! – Bármit hoz elém jövőm,
Nálad bűnre nincsen ok, s ha a Vádló jön, Te vagy Védőm! –
Bátran, nyugton járom tovább utam, s célom: szent hazám!
Életben, s halálon át akaratod: kősziklám!

Jézussal csak szót, ha váltok

JÉZUSSAL CSAK SZÓT HA VÁLTOK

1. Jézussal csak szót ha váltok, olyan sima lesz az út:
Hegyek, völgyek fölé szállok, – Hitem űzi el a bút...
Szívemet a gond ha nyomja, sírok... nem bírom tovább! –
Jézus szól, szelíden mondja: „Add csak Nékem terhed át!”
Jézus szólt! Szelíd a hangja... S könnyedén megyek tovább.

2. Elbeszélem, milyen fáradt és törődött voltam már...
És hogy szívem hogyan vágyott tiszta gondolat után...
S Jézus szól, – szelíd a hangja, Szelleme árad felém...
„Hidd csak, gyermek, képem benned régtől elplántáltam Én!
Most felébredt égi lényed, megdicsőít majd a fény!”

3. Végtelen öröm lesz részem ha orcáját láthatom,
S megdicsőült seregében mindörökre áldhatom!
„Életét od'adta értem egykor, ott a Golgotán,
Örökre Övé így lettem, Ki most ül szent Trónusán!
Ő a Fény, a Fő, az Élet, szent Király, Isten Bárány!

Jó Pásztor, Jézus

JÓ PÁSZTOR JÉZUS

1. „Jó Pásztor, Jézus, Rád vár a nyáj!
Áldást, erőt ím csak Tőled vár!
Szólíts csak néven, Rád ismer szívem...
Ó, add, hogy értsem ajkad szavát!”

2. Jó Pásztor, Jézus, Ő megy elől. –
Nem fél a nyája Így semmitől!
Jó legelőre, Kies mezőkre,
Élő vizekre Így terel Ő!

3. Jó Pásztor, Jézus Hűsége véd! –
Nyájáért adta Szent életét...
Rám hullt a vére, Szívem sebére...
Ó, örök Béke! – Áldom nevét!

Jó reggel kél a napsugár

1

JÓ REGGEL KÉL A NAPSUGÁR

1. Jó reggel kél a napsugár, és éjjel a hold az égen jár,
Csillag fut a saját pályáján: A maga kijelölt útján!
A sok virág a föld színén, az élet mezőn, erdő mélyén!
Fenn a légben madárénekszó... – Íme minden mily szép, mily jó!

Refr.:
Valahol van Ő, E dicső Teremtő,
Ki csodásan mind megalkotá!...
S ha figyelem, hogy e világ mily rendben rója pályáját,
Igen, most már hinnem kell:
Teremtőnek lenni kell!
Teremtőnek lenni kell!

2. Forog a Föld... új nap süt rá, s az éjszaka válik nappallá.
Napok, hetek után új év jár... – Az idő senkit meg nem vár!
Az élet szép tavasszal kél a nyári és őszi gyümölcsér'.
Télen minden sivár, s hull a hó – Íme minden mily szép, mily jó!
Refr.:

---

• Kovács család

Karácsony ünnepét

KARÁCSONY ÜNNEPÉT

1. Karácsony ünnepét megkezdjük már! –
Megváltott szívünk oly rég erre vár.
Öltsünk fel lelkünkre fehér ruhát,
Így köszöntsük most az Ég-Föld Urát!

Refr.:
Betlehem szülötte, jöjj közénk!
Fő helyen légy!
Ihlesd meg szolgáid ajkát, szívét!
Áldás-esőket vár e szomjas nép!

2. Karácsony csillaga, fényed oly szép!
Békesség és öröm szívünkbe lép...
Csillogó gyertyafény: Rólad emlék! –
Távozzon el ma a bűn-sötétség!
Refr.:

3. Karácsony énekét zengjük szívből!
Dallamok csengjenek Öröm-hírről!
Hallják meg gyermekek, ifjak, nagyok:
Jézus új életet, üdvöt hozott!
Refr.:

Kérdéseinkre választ ad

KÉRDÉSEINKRE VÁLASZT AD

1. Kérdéseinkre választ ad szent Igéd!
Bajban is jó tanácsot ad szent Igéd! –
Ím az embervilág bűnre adta magát,
És a buzgó hívő körül gúny árja nő...
De te tűröd, ha sért,
És mi kérdjük: Miért? Miért? Miért? –
Kérdéseinkre választ ad szent Igéd!
Bajban is jó tanácsot ad szent Igéd!

2. Kétségeinkre biztos fény szent Igéd.
Bűn-ingoványon át is út szent Igéd.
Ha az éj körülzár, szent oltalmad a vár!
És ha kín, rémület tölt el nemzeteket,
S nem jössz bús népedért...
És mi kérdjük: Miért? Miért? Miért? –
Kétségeinkre biztos fény szent Igéd.
Bűn-ingoványon át is út szent Igéd.

3. Egy titkos drága óra jön nemsoká!
– Embervilágunk nem is gondol reá. –
Jön az Úr, mint Király, mindazért, aki vár,
Akit gúny árja ért a Király Krisztusért...
S kérdésünk nincs tovább,
Csak az ajkunk kiált halleluját!
S Jézusunk emel minket felhőkön át,
S harsonaszóval zengünk halleluját!

Kerestem én barátot

KERESTEM ÉN BARÁTOT

1. Kerestem én barátot Messze e Föld színén,
Kivel a földi sorsot Híven megosztom én...
De mindhiába! – Láttam, Nincs senki jobb barát
Jézus, a nagy Barátnál, Ki hű itt, s odaát!

2. E leghívebb barátnak
Örvendek legjobban,
Kiért rossz és jó sorban
Árva szívem dobban...
Tudom, hogy Ő segítség
Minden veszély között!
Benne még nem csalódtam, –
Dicséri szívem Őt!

3. Ez a szoros barátság
Visz majd a sírig el,
Hiába hánynak-vetnek...
Szemem csak Rá figyel!
S ha engem majd Magához
Visz mindörökre el,
Trónja előtt a lelkem
Csak Róla énekel!

Keskeny úton vándorol

KESKENY ÚTON VÁNDOROL

1. Keskeny úton vándorol
Kis seregünk. Itt, ahol
Kétfelől csábít az ingovány...
Tövis, bogáncs ráhajol,
Ámde mi figyeljünk jól,
S haladjunk Jézusunk lábnyomán!

Refr.:
Ez a Föld nem hazánk!
Égi hon vár reánk:
Felfelé vonz egy új, szent erő!
Atyánk hű szívéből jő
Ez a sugárzó erő:
Keblére ölelő vonzerő!

2. Ne gyűjts földi kincseket! –
Földi bőség eltemet,
S rád szakad örökre a magány...
Gondok súlyát se viseld,
Javaid se keveselld! –
Tudja Ő, mily gyötrő a hiány...
Refr.:

3. Földi haszon, élvezet
Mindig a bűnre vezet,
S tudod jól: Bűnnek zsoldja – halál!
Törtetés és elnyomás,
Kicsinylés, bosszúállás –
Urunknál büntetésre talál...
Refr.:

4. Jön idő, hogy gyermeked,
Testvéred, sőt hitvesed
Ajkáról száll a gúny tefeléd...
Lépés csak a győzelem!
Élet kél, hisz gyötrelem
Kísérte útján a szent Igét...
Refr.:

5. Keskeny út ha véget ér,
Vár az Úrnál szent babér:
Ékköves győzelmi koszorú!
„Jövel jámbor, hű szolgám,
Többre bízlak ezután!”
Szellemben most leszel nagykorú!
Refr.:

Kétféle életút

KÉTFÉLE ÉLETÚT

1. Kétféle életút Lett ma eggyé!
Két drága koszorút Teszünk Urunk elé!
Ő drága szent keze Fonja egybe majd,
Óbenne két élet most Egy virágot hajt!

Refr.:
„Békesség néktek!” – Szól most Jézus lágyan –
„Egyekké lesztek e földi léten át!”

2. Kétféle értelem Lett ma eggyé!
Kétféle érzelem Teremtetik szentté!
Két áldott akarat Nyer csodás szent célt,
Őbenne két lélek most Mindig egyetért!
Refr.:

3. Szent ez a frigykötés – Életre szól!
Isten kötötte meg, Ezt értsétek meg jól!
Jézus a „Harmadik!” – Első legyen ám!
Őt várja szívetek Minden nap alkonyán!
Refr.:

Kétkedő kérdés nélkül

KÉTKEDŐ KÉRDÉS NÉLKÜL

1. Kétkedő kérdés nélkül, Remegés, zokszó nélkül
Megyek éltemen át, – Mert az Úr segít át!
Mért gyötörnek hát gondok? Mikor százszor megóvott,
És ellátott az Úr, a dicső, gondos Úr!

2. „Hegyek” állnak az útba, nem találok kiútra...
Mind nagyobb a veszély, szívem mind jobban fél...
Hitem! Ó, el ne lankadj! Várj csak, s újból hálát adj!
… És ellát majd az Úr, a dicső, gondos Úr!

3. Ha a felhők vonulnak, és sötétbe borít'nak,
Bősz vihar fog körül... Majd az Úr könyörül! –
Mert az Úr bír az árral: Csendet int szent karjával,
És tovább visz az Úr, a dicső, gondos Úr!

4. Ha az ár nőttön nő is,
Tenger állhat elém is,
Mégsem ér semmi kár,
El nem ér a víz-ár! –
Mert az Úr ösvényt épít
Vízen át is az Égig!
S felragad majd az Úr,
A dicső, gondos Úr!

5. Uram ígéretére
Hittel építek végre,
Mint dicső Szegletkőn,
Megvetett Alapkőn! –
S életem többi napján
Újra Ő hord majd karján,
És ellát majd az Úr,
A dicső, gondos Úr!

Kisfiúcska

KISFIÚCSKA

1. Kisfiúcska! Játékautód berreg,
Sok dolgod van már...
Kicsi autód négy kereke bezzeg
Meg nem állhat már...
Kisfiúcska! Pillanatra állj meg,
S hagyd ott kisautód!
Mondjad: „Úr Jézusom, áldj meg, kérlek!”
S nyisd meg szív-ajtód!

– Nem, az nem megy!
Most arra nincs időm!
A játék most oly szép!
Majd ha nagy leszek, s nem gyermek,
Lesz időm elég! –
– Most jöjj! – Nincs arra időm!
Hadd játsszam most még!

2. Ifjú ember! Íme már felnőttél,
S szemed tűzben ég...
Másik szívet is boldogítani kezdtél...
Sok dolgod van még?
Ifjú ember! Most lásd Isten szíve
Nagy szeretetét:
Odaadta szent Fiát és Benne
Boldoggá tesz még!

– Nem, az nem megy!
Most arra nincs időm,
Mert vár a randevú!
Menyegző után beszélek,
Ha lesz egy kisfiú...
– Most jöjj! – Rohan az időm...
Vár a randevú!

3. Felnőtt ember! Ötven eltelt évvel
Sok dolgod van még?
Sok a munkád, gondod földdel, géppel...
Isten vár oly rég!
Felnőtt ember! Állj meg! Imádságra
Most már végy időt!
Jön a vég, és mi lesz lelked sorsa
Szent Bírád előtt?

– Nem, az nem megy!
Most arra nincs időm!
Most nagyon kell a pénz!
Majd ha már nyugdíjból élek,
S jól keres a vőm... –
– Most jöjj! – Nincs arra időm!
Nagyon kell a pénz!

4. Öreg ember! Elméd, szíved fárad...
Hajad hófehér.
Itt a nyugdíj! Lassan visz a lábad,
Mint ki már ráér...
Hosszú évek sorban mind elteltek...
Sosem volt időd! –
Közbenjáró nélkül nincs mentséged
Istenünk előtt... –

„Nem, barátom, lejárt a kegyidő!”
– Ez lesz a végső szó.. –.
„Hívó szóm csak bánt, barátom,
S nincs közbenjáró!
Nem, nem! Nincs több kegyidő!
Zárva az ajtó!”

Krisztusért ifjak

KRISZTUSÉRT IFJAK

1. Krisztusért ifjak, előre hát!
Szolgáljuk hűn, s igazán!
Ha Krisztusért élsz, ez boldogít:
Vidám az arc és a szív!

Refr.:
Akarsz-e élni Krisztusnak hát? –
Szíved Megváltódnak ma adjad át!
Kövessük híven a nyomdokát! –
Krisztust jöjj követni hát!

2. Krisztust hirdetjük minden népnek.
Jelszónk legyen: Szeretet! –
Krisztust követni kész vagy-e már?
Tőled ma Ő választ vár!
Refr.:

3. Krisztusért ifjak, fogjunk kezet!
Kössünk Vele szent frigyet!
Álljunk meg hűen, s nem árt halál!
Vár ránk dicső koronánk!
Refr.:

Krisztusi nyáj

KRISZTUSI NYÁJ

1. Krisztusi nyáj – boldog kis nyáj!
Az Ige mezején találja élelmét.
Krisztusi nyáj – boldog kis nyáj!
Issza az Élet hűs vizét!

Csodás az élet a jó Pásztornál!
– E világ csalfa, múló örömöt kínál... –
Csodás az élet a jó Pásztornál!
Lelkem csak vidámságát leli Jézusnál!

2. Ha támad rám az ellenség,
Az Ige mezején csak étkezem tovább...
Szívembe Ő ott tölti még
Szelleme drága olaját!

Csodás az élet a jó Pásztornál!
Szavára visszavonul tőlem a halál!
Csodás az élet a jó Pásztornál!
Őnála lelkem biztos védelmet talál!

3. Vezet az út halál völgyén...
Pásztorom, Te adsz ott is vigaszt, új erőt!
A Gonosztól nem félek én,
Tudom, vessződ elűzi őt...

Csodás az élet a jó Pásztornál!
E Földön minden napom újra az Övé!
Csodás az élet a jó Pásztornál!
Dicsőült otthonában lakom örökké!

Lágyan hullik a hó

1

LÁGYAN HULLIK A HÓ

1. Lágyan hullik a hó,
Csendben nyugszik a tó,
Fehérben állnak a fák, –
Várják az Isten Fiát.

2. Szívem is készen vár!
– Bánat nincs benne már,
Életnek gondja se bánt, –
Várom az Isten Fiát!

3. Drága karácsony-éj!...
Angyal-karének kél...
Hallja az egész világ,
S várja az Isten Fiát!

4. Hangzik a „Csendes éj”,
Hívő család, remélj!
Olvasd csak a Bibliát,
S várjad az Isten Fiát!

5. Jöjj már Üdvözítő!
Vágyunk egyre csak nő:
Vigy minket a Mennybe át,
Hadd lássuk a jó Atyát!

---

• Tóth család

Láttam a távolból

LÁTTAM A TÁVOLBÓL

1. Láttam a távolból Uram, szent Trónodat!
Égtem a szent vágytól ott megjelenni Nálad!
„Égtem”, mert „sátorom” fáradtan földre von,
Bár – szellemem Atyja, – Tehozzád tartozom!

2. Dicső volt ez a kép, fenséges látomás...
Mindenható fényét túl nem ragyogja már más...
Ó, bár felszállanék, s örökre ott laknék
A fénylő Trón körül, hol angyalkar örül!

3. Szent volt e látomás, igaz és nem varázs!
Útbaigazítás... – Atyám, Tetőled áldás!
Legfőbb gyakorlatom: Szenvedni szótlanon,
És forrón szeretve Rád hasonlítanom...

4. Béke lakja szívem: A Várost láttam én!
Vonzása tart engem, így járok könnyedén én...
Jól tarts ki, szellemem, nincs már sok gyötrelem,
Hogy arany-utcáin majd dicsőn megjelenj!

Már el nem hagylak

1

MÁR EL NEM HAGYLAK

1. Már el nem hagylak téged, én drága Bibliám!
Te írsz a Megváltóról, Ki értem halt a Fán!

Refr.:
Bibliám! Bibliám! Nem mondok le én rólad!
Bibliám! - Bibliám! Téged el nem hagylak!

2. Ha próba, üldözés jön, ha gond, vagy bánat ér, -
Szent Bibliám Igéje gyógy-balzsammal felér!
Refr.:

3. Ha életem egére sötét felhő terül,
Csak Bibliámba nézek, s utamra fény derül!
Refr.:

4. A lelkem ellensége
Mérgezett ételt ád! -
Csak Bibliámból élek,
Mely étel, orvosság!
Refr.:

5. Sok buzgó könyörgésre
Új célt ad Bibliám,
S elvisz Jézus elébe
Minden csendes órán!
Refr.:

6. Már el nem hagylak téged,
Én drága Bibliám!
Nagy gazdagságod éltet
Földön, s halál után!
Refr.:

---

• Tóth család

Megváltóm jön nemsoká

MEGVÁLTÓM JÖN NEMSOKÁ

1. Megváltóm jön nemsoká! –
Oly sokszor gondolok Rá...
Már minden csendes órán
Szól hozzám szelíd hangján...

Kérd: váltson veled is szót,
És adjon mennyei jót! –
Élted nagy pillanatát
Jézussal még ma éld át!

2. Felhőkben tűnik fel Ő,
Szolgája mind Vele jő...
Nem hord már gúny-koronát,
De fénylő, szent glóriát!

Ne várj, már semmit se várj:
Királyunk küszöbön áll...
Még vár egy „pillanatot”,
Ha szíved Néki adod.

3. Öt seb lesz ott is: kezén,
Lábán és megnyílt szívén...
E szent jegy oly ismerős,
Mert Ő a feltámadt Hős!

Nézd csak a szegek helyét,
Ő halt a mi bűnünkért...
Még vár egy „pillanatot”:
Míg szíved Néki adod.

Megy a bűnös világ

1

MEGY A BŰNÖS VILÁG

1. Megy a bűnös világ kárhozat tévútján
Megveti Jézus hívó szavát!...
Velük együtt kíván szíved menni talán? –
Gondold jól át lelked sorsát, javát!...

Refr.:
Vess csak számot testvér,
E világ is mit ér,
Ha a bűnben a lelked elvész!
Halld meg Jézus szavát:
Hívón szól még hozzád!
Gondold jól át lelked sorsát, javát!

2. Égi, dicső hazád el is vesztheted így,
Ha a világba hangolódsz át!
Bár a Sátán csábít, – ámde megszégyenít!
Itt lenn gátol... S fönn meg vádol!... Vigyázz!
Refr.:

3. De ha mindent eltépsz, ami földhöz köt még,
És a Mennybe vivő útra lépsz –
Jézus rád is számít!... Mennybe Ő most a Híd!
Halld csak! – Még ma kedves hangja szólít!
Refr.:

---

• Tóth család

Mély csendben figyeltem

MÉLY CSENDBEN FIGYELTEM

1. Mély csendben figyeltem a rétet,
Hallgatám a madár énekét...
S ó, – fájdalom – megszűnt az ének!
A madár elveszté erejét...
Nem szállt már a szép fényes égnek,
Szárnya törve a földre esék...

2. Gyógyírt kentem fájó sebére, –
Lassan gyógyult a jó kismadár,
Hogy újból vidám énekére
Ébred majd fel a szép zöld határ.
– Ám ő soha nem száll a légbe:
Mert ő már törtszárnyú kismadár...

3. Súlyos bűn-bilincsbe bezárva
Látható sok szegény megcsalt szív...
S mit vár Földön még özvegy, árva?
Azt, hogy jót tegyen véle, ki hív'!
Mint Jézus is: E földön járva
Vigasztalt, gyógyított, Ő, a Szív!...

4. Ha tört szárnyaid fájnak, lélek,
S máris kétségbe'sés tör feléd,
Vár gyógyírja Jézus sebének,
Aki érted od'adta szívét,
Hogy ép szárnyakkal szállj az égnek,
S örökké dicsérd majd szent Nevét!

5. S ti, ép szárnyú, szent, dalos lelkek,
Nézzetek olykor a föld felé!
Ím, törtszárnyú lelkek hevernek,
Kiknek senki sem látja sebét...
Kösd be! S ő is száll majd az égnek,
S ketten dicséritek szent nevét!

Mennyei Atyám

MENNYEI ATYÁM

1. Mennyei Atyám, Nálad van a békesség!
Te vagy éltem menedéke,
Tarts, ha süllyednék!
Állíts a Sziklára! Tarts ott, Golgotán!
S hogy az utam Mennybe érjen,
Vígy Fiad karján!

Fogj csak kézen jól! /engem/
Tarts ott, Golgotán! / engem/
S hogy az utam Mennybe érjen,
Vígy Fiad karján!

2. Fogj csak kézen jól engem
Sötét völgyön át,
Csillagfényednél hadd lássam
Keskeny út nyomát!
Mély szeretet árad
Szíved sugarán,
Hitben látom fényben úszó
Égi szép hazám!

Mély szeretet ím /túlárad/
Szíved sugarán /árad/
Hitben látom fényben úszó
Égi szép hazám!

3. Fogj csak kézen jól engem
Égi szent Atyám!
Amikor majd itt kell hagynom
Földi, bús hazám...
Ó, emelj fel, Melléd:
Ott az én hazám!
Ott szeretnék lakni Nálad
Égi jó Atyám!

Ó, emelj fel, Melléd! /engem/
Ott az én hazám! /nékem/
Ott szeretnék lakni Nálad
Égi jó Atyám!

Mért nincs szívedben béke

MÉRT NINCS SZÍVEDBEN BÉKE?

1. Mért nincs szívedben béke? Az élet mért nehéz?
Tekinteted oly fáradt, sötét jövőbe néz?

Refr.:
Mustármag-hited volna, csodákat élnél át!
Az Úr, a Jézus szólna, s új nap ragyogna rád!


2. Csak Jézusnál van béke és vígasz, fájó szív!
Szegény, gondterhelt, téged Ő nyájas szóval hív!
Refr.:

3. Csak Jézus szent sebéből árad a gyógyulás.
Ha Őt meg nem találtad, vár rád az elmúlás...
Refr.:

4. Rút bűnöddel vagy harcban? S csak veszteséget vársz?
És úgy érzed, hogy kín van E Földön, merre jársz?
Refr.:

5. Hol van igazság? – kérded, S a zord haláltól félsz?
Jézus választ ad néked: „Csak higyj! S örökké élsz!”
Refr.:

Mi történt Golgotán

1

MI TÖRTÉNT GOLGOTÁN?

1. Mi történt Golgotán?
Azt soha nem felejtem én.
Mit elmond Bibliám,
Az nekem mindig új élmény:

Az ártatlan Bárány
Csak hallgatott az Őt kínzók előtt...
Csak tűrte mind némán
Az ütlegeket, töviseket,
S újra sújtja őre ökle Őt...

Miértünk tűrte Ő... Énértem tűrte Ő,
Az áldott, drága Megmentő!

2. Felvette keresztjét,
És roskadozva ment tovább...
Körül a sereg nép
Már siratta Főpásztorát...

Most megszólal az Úr,
És beleremeg, – látva zord jövőt...
A jajszó elcsitul. –
„Ó, sírjatok csak magatokon,
És a csúnya, bűnös múlt előtt!” –

A szívem elszorul... Mit szenvedett az Úr...
Énértem szenvedett az Úr!

3. Elérve Golgotát
A fára felszegezték Őt...
S felállítva a fát
Ott függött ég és föld között...

Lábába szeg nyomult,
Hogy el ne menjen több bűnös után...
Kezébe szeg nyomult,
Hogy ne gyógyítson, ne is áldjon
Többé szegényt, bűnöst ezután...

S a vér csak folyt alá... A vér csak hullt alá...
Énértem hullt a vér alá!

4. Haláltusája jő...
– Még közbenjár bocsánatér' –,
Anyát fiúhoz sző,
S a latornak üdvöt ígér...

Ó, „Elvégeztetett!”
Most teljes már a megváltási mű...
Jöjjetek, emberek!
Itt szabadulást, megtisztulást
Nyer, ki őszinte és végig hű! –

Kezedbe leteszem Jó Atyám szellemem!
Van Nálad örök nyughelyem!

5. Kősírba fektették,
– Elkínzott teste seb és kék... –
Mirhával megkenték,
S a követ lepecsételték... –

De nézd! Megnyílt a sír!
És harmadnapra feltámadt az Úr!
Mint tűz, terjed a hír,
Hogy Jézus Krisztus Isten Fia,
S Égen-Földön lét-halálban Úr! –

Ó, valld te is, hogy Ő örök Üdvözítő!
S kövesd, amerre elment Ő!

6. Még küldte Szellemét,
És tűzbe merítette mind,
Hogy bátran hirdessék:
Mily nagyot tett az Úr megint!

Fogadd be szent tüzét!
Ő Szent Szelleme újra szálljon ránk!
Érezzük szent hevét,
Hogy megitasson, meggyógyítson
Szomjast, kicsinyt, gyengét Kősziklánk!

Szent tüze járja át ezt az Eklézsiát,
Hogy elvihessen Mennybe át!

---

• Tóth Péter

Mikor a Szent Szellem

MIKOR A SZENT SZELLEM

1. Mikor a Szent Szellem leszállt,
Közösséget talált.
Forró imájuk Mennybe szállt,
S meghallgatást talált:
Tüzes nyelvekben tört elő
A Szent Szellem, dicső szent Erő!

Refr.:
Ó, szent Erő, mennyei szent Erő!
Zúzd össze szívünket, tisztítsd meg lelkünket!
Ó, szent Erő, mennyei szent Erő!
Jöjj, és most törj elő!

2. Tégy minket is most boldoggá,
Szent Szellem, szállj alá!
Tüzedben vétkünk égjen el,
Kérünk esdve: Jövel!
Epedve várunk, törj elő,
Te égi Tűz, dicső, szent Erő!
Refr.:

3. Bűn-pusztán is tűzoszlopként
Vezessen Szellemed!
Igéd szent, táp-dús mannaként
Erőben tart minket.
Tisztult szívünk uralja Ő,
A Szent Szellem, dicső szent Erő!
Refr.:

Mind feljebb lépek

MIND FELJEBB LÉPEK

1. Mind feljebb lépek lábnyomán,
Uram megírt terve útján. –
Szívem csupán csak egyet kér:
„Vezess, míg utam Mennybe ér!”

Refr.:
Emelj, mert úgy látom tisztán:
Mily dicső táj a Kánaán!
Hadd lássam már! Hadd lakjam már
Véreden vett dicső hazám!

2. Ám sok kötél tart fogva még,
Sok csalódás, gond, rossz emlék...
De Jézus elszaggatja mind!
Felragad és Magához int...
Refr.:

3. Vonzerő árad mindig rám,
Ha Hozzá száll buzgó imám,
S hallom a szent sereg hangját,
Az égi kar dics-zsoltárát...
Refr.:

Minden embert ér boldogság

MINDEN EMBERT ÉR BOLDOGSÁG

1. Minden embert ér boldogság, ha a természetbe lép.
Ott köszönti őt fű, virág, s fölötte ragyog az ég!

Jó Teremtőnk keze-alkotása, s öröm jár vele,
Ha szívünkben él boldogság, megértjük ott is szavát!

2. Azt üzeni minden levél: „Isten a te jó Atyád!”
A méhecske így döngicsél: „Ő visel gondot reád!”

Add Néki életed, s Mennyben örökre tiéd lehet
Az igazi, szent boldogság, s Isten, a te jó Atyád!

Mit dalolsz te kismadár

MIT DALOLSZ TE KISMADÁR

1. „Mit dalolsz, te kismadár a virágos ágon?” –
„A jó Istent dicsérem kedves kis barátom!” –

2. „Ámde mondd csak kismadár, milyen az az ének,
Mitől hangos a határ, s hogyan száll az égnek?” –

3. „Madár-nyelven tudok én, így szól minden ének,
Így zeng minden kismadár Isten szent nevének!” –

4. Dicsérjük a jó Atyát! –
Együtt száll az ének.
Gyermekek és madárkák!
Istent dicsérjétek!

Mit Isten ígért

1

MIT ISTEN ÍGÉRT

1. Mit Isten ígért, szilárdan állja,
Ha Eget, Földet Ő meg is rázza...
Támaszunk nincsen? Összedől minden?
Mit Isten ígért, – az áll!

Refr.:
Mit Isten ígért, készen is tartja!
S ha minden elvész, – ez áll dicsőn!
S ha csillag fénye kialszik végre,
Mit Isten ígért, – áll dicsőn!

2. Mit Isten ígért, szilárdan állja,
Ha szívünk kétség, gyötrelem járja...
S ha lehanyatlunk a küzdelemben,
Mit Isten ígért, – az áll!
Refr.:

3. Mit Isten ígért, akkor is állja,
Ha elszakadt is éltünk fonála...
Jézus vezérel átszúrt kezével,
S a Mennybe ér el utunk!...
Refr.:

4. Mit Isten ígért, aznap megadja,
Ha bűn bilincsét szétzúzza karja! –
S koronák lesznek a győzteseknek
Vérrel megáldott fején!
Refr.:

---

• Tóth család

Mondd tudsz-e már

1

MONDD, TUDSZ-E MÁR

1. Mondd, tudsz-e már a csodálatos névről,
Melyért lett az üdvösség? –
Ó, ezt a nevet ismerjük már régtől:
Amióta Jézus élt!

Refr.:
Jézus! Jézus!
/Minden név fölött való ez: Úr Jézus/
Ó, nincs a földön már szebb név!
Mert ebben van a bûntõl drága váltság,
Ebben van az üdvösség!

2. Az elfáradtnak, kétségbeesőnek
Régen vágyott békét ád,
És nincs hatalma Halálnak és bűnnek,
Ha e név ragyog le rád!
Refr.:

3. Mint felragyogó hajnalcsillag fénye
Világít sok éjszakán,
Úgy Jézus neve, – életünk Reménye –
Sugárfény a lét útján!
Refr.:

4. A többi név már feledésbe szédül, –
Jézus Neve mindig él!
Szent ragyogása nem veszt erejéből,
Mindig új csodára kél!
Refr.:

---

• Tóth család

Nagy búsan lépeget

NAGY BÚSAN LÉPEGET

1. Nagy búsan lépeget két tanítvány az úton,
Alkony borul kicsi Emmaus fölé...
Csüggedten gondolnak a félelmes jövőre:
„Hogy kezdjünk hétköznapot Jézus nélkül-é?”
S ekkor egy szelíd arcú vándor lép hozzájuk,
Kedvesen érdeklődik beszédjük iránt...
Majd kezdi magyarázni, Mit mond Bibliájuk:
Mért halt meg Ő ott a gyászos Golgotán...

2. A drága Jézus volt az úton tanítójuk,
S szívükben ím tünedez' a bús homály...
„Maradj velünk!” – ez Hozzá buzgó imádságuk.
Ő megy! És otthonukban velük vacsorál!
Most ismerik meg Őt a kenyér-megáldásról!
– Épp amint reá tette sebhelyes kezét... –
Ám az Úr Jézus Krisztus eltűnt a szobából...
Felismerték! – És ez Őneki elég!

3. Oly sokszor járunk mi is "emmausi út"-on,
Alkony borul hívő életünk fölé...
Csüggedten gondolunk a félelmes jövőre:
„Hogy ér majd sok hit-próba! Erőtelen-é?”
S ekkor a drága Jézus lép hozzánk szelíden,
Kedvesen érdeklődik a sorsunk iránt...
Ilyenkor bizalmasan mondj el Néki mindent!
S ismerd fel Őt, Urunk bárhol lép hozzánk!

4. Van, mit nem értünk Jézus drága Igéjéből?
Kérjük meg Őt, legyen Ő a tanítónk!
S miközben titkot közöl nagy dicsőségéből,
Elfoglal Szent Szellem, mi nagy Vigasztalónk...
És mikor elragad: majd mi szállunk meg Nála!
Ott már csak dicső lesz, és örök lesz a lét!
Ott már a mi lelkünknek nem lesz kívánsága,
Szemléljük Őt, és ez minekünk elég!

Néha nyugodt a tenger

NÉHA NYUGODT A TENGER

1. Néha nyugodt a tenger, Napsugaras az ember. –
Máskor a bősz viharban Alig, hogy megáll a bajban...

Utunk végén Dicső Királyunk országában
Megpihenünk Élim szép szigetén,
Pálmái árnyékában...


2. Bár vihar zúg sok éjjel, – Küzdök a sok veszéllyel...
Őt hívja lázas ajkam: „Ó, Uram, segíts most rajtam!”

Jézus! Jézus! Hullámok hátán Ő jő elém...
Szent szava zeng! – Szívem már nem bús...
Csend van a tenger színén...

Nékünk szól

NÉKÜNK SZÓL

1. Nékünk szól e drága jó hír:
„Jézus adta életét!” –
Ebben van csak égi gyógyír! –
Hozd csak szíved sok sebét...

Refr.:
Róla szól az én zsoltárom,
Ki feláldozta magát...
Meghalt Ő a nagy oltáron,
Hogy ne én lássak halált!

2. Nyájától messze eltévedt
Juhocskája voltam én... –
Ám Ő jött utánam, s felvett,
S ott pihentem hű szívén...
Refr.:

3. Telve vérző, friss sebekkel,
Gyötört láz és szomjúság,
S ott volt már a sötét éjjel...
Mikor Jézus megtalált!
Refr.:

4. Gyakran lábam meg-meggyengül
Keskeny út sziklás kövén...
Ő ezt látja, – tudom szentül, –
S vezet hű, erős kezén.
Refr.:

5. Nem hagy Ő el soha engem,
Járjak éjen-völgyön át...
Meg nem rémít a halál sem!
Ott is látom orcáját.
Refr.:

Nem a bánatnak

NEM A BÁNATNAK

1. Nem a bánatnak, s nem a fáradtak
Szürke útja a keskeny út!
Csupa vidámság, örök boldogság
Annak része, ki itt fut.

Refr.:
Égi dallam zsong a szívünkben,
Drága üzenet van elménkben...
Szállj le újra égi zúgó szél,
Tűz-erővel működjél!

2. Támadás, seb ért Jézus nevéért?
Jöjj Hozzá! Gyorsan gyógyít Ő.
S máris vidd tovább élted lámpását,
Mert rövid a kegy-idő!
Refr.:

3. Vedd a Bibliát, s szíved korsóját
Töltögesd, ha hit-mécsed ég!
Mert jön egy óra, mikor szent szóra
Nem találsz! S csak szíved ég...
Refr.:

4. Más mannájából, más olajából,
Más imájából ne élj!
Vannak árusok – számok már nem sok –,
Nappal van még, tőlük kérj!
Refr.:

Nem elég hallani

NEM ELÉG HALLANI

1. Nem elég hallani az üzenetet,
Nem elég az, ha csak szám a Tied...
Nem elég az akarat, hogy kövesselek,
Ha nem teljesítem!

Refr.:
Szívemet kéred tőlem Mesterem,
Szívemet, mert nagy kincs ez Neked!
S ha szívemet megtisztítja szent kezed,
Úgy nemcsak szám, de mindenem Tied!

Nemsokára szemtől szembe

NEMSOKÁRA SZEMTŐL SZEMBE

1. Nemsokára szemtől szembe látjuk
Jézust, Kit most hangról ismerünk!
Csendben addig égre nézve várjuk,
S hangjára figyel hívő szívünk...

Refr.:
Eljön az Úr angyal-harsonával,
S felragad egy szent vonzóerő! –
Itt hagyjuk a Földet sok bajával,
S örökre Magához emel Ő!

2. Megnyílik a felhők ezüst-fátyla,
– Üdvözítőnk így tűnik elő. –
Zengő hangja terül a világra,
s ki Övé volt, elragadja Ő!
Refr.:

3. Porsátorunk elhamvad a tűzben,
Megdicsőült testbe öltözünk,
S feltámadott lelkek seregében
Elkezdjük dicsérő énekünk!
Refr.:

Nézd élted elsuhan

1

NÉZD, ÉLTED ELSUHAN

1. Nézd, élted elsuhan gyors szárnyakon,
S vár rád az Öröklét, hol nincs fájdalom!
Hír, dicsőség, vagyon mit használ neked?
Kárhozat Isten nélkül földi életed!

Refr.:
Jézus úgy vár rád, két karját kitárva!
Jézus úgy vár rád! Jöjj Hozzá, ne késs!

2. Jézus kegyelme az, hogy van Idő!
Bűn-rabbilincseid mind feloldja Ő!
Érsz-é egy holnapot? – Úgysem tudhatod!
Benne találsz egyetlen bűn-szabadítót!
Refr.:

3. Tárd hát ki szívedet! Hívd csak be Őt!
Boldog lesz életed, s lesz örök jövőd!
Légy Jézus Krisztusé, s Ő legyen tiéd! –
Mért szomorítanád tovább Atyád szívét?!
Refr.:

---

• Tóth család

Nézzétek minden szempár

NÉZZÉTEK, MINDEN SZEMPÁR

1. Nézzétek, minden szempár oly kedvesen ragyog,
Mert ím az Úr szerezte tinéktek e napot!

Refr.:
Szívből könyörgünk értetek, hogy Jézus legyen véletek!
S áldja meg, áldja meg örökre frigyetek!

2. Mily kedves, ünnepélyes és szent a hangulat,
Hol Jézus Krisztus szerzi a házaspárokat!...
Refr.:

3. Ha földi menyegzőn is ily kedves már a lét...
Gondold el csak lelkedben Bárány menyegzőjét!
Refr.:

Ó, drága Jézusom

Ó, DRÁGA JÉZUSOM

1. Ó, drága Jézusom, Hozzád száll sóhajom,
Mert vágyik szívem Véled lenni szüntelen!
Téged kereslek én e Föld küzdőterén!
Hozzád borulva nyugszom áldó kebleden...

Refr.:
Ó, adj erőt, ha fáradok, ha olykor hit-erőmben ellankadok!
Te fogd meg két kezem, és légy mindig velem,
Hogy győzelmesen harcoljam meg életem!

2. Ó, drága Jézusom, vezess minden napon! –
Bizalmam, hitem teljesen Beléd vetem...
Már boldog a szívem: Enyém a kegyelem!
Tebenned megtaláltam örök életem!
Refr.:

Ó, meg ne bántsd

Ó, MEG NE BÁNTSD

1. Ó, meg ne bántsd az Úrnak Szellemét!
Magadra hágy, s körülvesz a sötét...
Szelíd hangjára jól figyelj, és tedd, mit szól!
Dicső tanácsát mindig értsd meg jól!

Refr.:
Mert zúgó szél és tűz száll le a Mennyből,
S betölti népe lelkét, szellemét.
Ó, kérd és várd a késő esőt szívből,
S öltsd fel a Bárány vére érdemét!

2. Ne szomorítsd meg drága Szellemét!
Ne szólj, ne tégy, ahogy nem illenék!
Nappal és éjjel hivatásod szerint járj,
Csak Tőle kérd, mit gondolj, s kire várj!
Refr.:

3. Ó, meg ne oltsd az Úrnak Szellemét,
Ha tűzre gyújt, s kíván, mint eszközét!
Plántálj és építs! Hints szívekbe szent Igét!
Halálig hű és engedelmes légy!
Refr.:

4. Ó, meg ne oltsd az Úrnak Szellemét,
Ha olykor mást használ, mint eszközét,
Ha mást is áld, ha más hordozza szent tüzét,
Ó, meg ne oltsd az Úrnak Szellemét!
Refr.:

Ó, mily dicső ez élet

Ó, MILY DICSŐ EZ ÉLET

1. Ó, mily dicső ez élet! – Halleluja!
Mely végleg Jézusé lett! – Halleluja!
Ó, légy te is most már Övé,
Lépj már velünk az Úr elé! –
Csupán öröm az élet,
Ha végleg Jézusé!

Refr.:
Dicsérjük Őt! – Ez ének új. –
Mind áldjuk Őt, ki hűséges Úr!
Dicsérjük Őt! – Ez ének új. –
Hogy milyen hű az Úr!

2. Bízd Rá magad egészen! – Halleluja!
Hadd fogjon téged kézen! – Halleluja!
Hogy meg ne üsd a lábadat,
Sok angyal őrzi utadat...
Ő hordoz téged kézen,
Csak Őrá bízd magad!
Refr.:

Ó, mily régen vár

1

Ó, MILY RÉGEN VÁR

1. Ó, mily régen vár, ó, mily régen jár,
Keres Jézusod oly hűn!...
Mért ijeszt a vész? Ő segítni kész,
Ím kér újból!
Mért nem ismered? Mért nem érezed,
Mennyit fárad érted Ő!
Szíve hogy eped, téged hogy szeret
A Megmentő!

2. Szomorúan jár, a halálra vár
Gecsemánéban az Úr.
Érted harcol Ő, kínja nőttön nő,
Míg térdre hull, -
Verejtéke vér... harca végetér...
És belép az áruló!...
Mégsem ismered? Mégse könnyezed
A Megváltót?

3. Mindig újra vár, mindig újra jár,
Zörget szíved ajtaján.
Tárd ki szívedet, jót akar neked,
Ó, hívd be Őt!
Még ma hívd be Őt! Lesz örök jövőd!
Adja égi lakhelyét...
Itt a kegyidő, - Amíg nem késő
Most légy Övé!

---

• Tóth család

Ó, mily sokat tett értem Ő

Ó, MILY SOKAT TETT

1. Ó, mily sokat tett értem Ő:
Meghalt a keresztfán értem!
A vérén vásárolt meg Ő, –
Csak Ő igazgassa léptem!

Refr.:
Csak Őt szeretem én híven,
Csak Jézust! Csak Jézust!
Csak Őt szeretem én híven,
Mert meghalt énértem!

2. Ő áll minden nap mellettem,
Az Ő szent tanácsát kérem!
Szabaddá tesz a kegyelem,
És nagy örömet ad nékem!
Refr.:

Mondhatnak Róla sokan mást,
Ő legjobb Barátom nékem!
Hisz sebe hozott gyógyulást, –
A Mennyben is Őt dicsérem!
Refr.:

Ó, mindenség alkotója

Ó, MINDENSÉG ALKOTÓJA

1. Ó, mindenség Alkotója!
– Ki a vésztől földi éltem óvja –
Hozzád emelkedik szegény lelkem,
Nyugtot csak Nálad leltem...

Refr.:
Szánj meg, Istenem! Könnyíts lelkemen,
Mert csak Nálad, közeledben Van biztos helyem!
Szánj meg, Istenem! Könnyíts lelkemen,
Mert csak Nálad, közeledben Van biztos helyem!

2. Sokszor magam útját járom,
Ezért nem találom boldogságom...
Jóbarát'im mind magamra hagynak,
Vigaszt senki nem adhat...
Refr.:

3. Bánom, ha nem voltam Véled! –
Benned bízni megtanít az Élet...
Fogadj – megtérő bűnöst – Magadhoz!
Nékem ez nyugalmat hoz...
Refr.:

Oly boldoggá tett

OLY BOLDOGGÁ TETT

1. Oly boldoggá tett Jézus a szívemben! /Hol?/
A szívemben! /Hol?/ A szívemben!
Oly boldoggá tett Jézus a szívemben!
Dics szent nevére!

Refr.:
Boldog a szívem, velem van a Menny!
Az Ő kegyelme oly boldogító!
Boldog a szívem, velem van a Menny!
Az Ő kegyelme oly boldogító!

2. Mint egykor Nikodémus,
Nyertem én is új életet! /Hol?/
A szívemben! /Hol?/ A szívemben!
Mint egykor Nikodémus,
Nyertem én is új életet!
Dics szent nevére!
Refr.

3. Tudom, hogy ez nem tetszik
A Sátánnak, – de Jézus él! /Hol?/
A szívemben! /Hol?/ A szívemben!
Tudom, hogy ez nem tetszik
A Sátánnak, – de Jézus él!
Dics szent nevére!
Refr.:

4. Ezért most olyan nagy a
Vigasztalás a szívemben! /Hol?/
A szívemben! /Hol?/ A szívemben!
Ezért most olyan nagy a
Vigasztalás a szívemben!
Dics szent nevére!
Refr.:

5. Békéje minden képzeletnél
Nagyobb a szívemben! /Hol?/
A szívemben! /Hol?/ A szívemben!
Békéje minden képzeletnél
Nagyobb a szívemben!
Dics szent nevére!
Refr.:

Oly távol éltem

OLY TÁVOL ÉLTEM

1. Oly távol éltem Megváltómtól,
Mily távol egy ember csak járt,
S mondogattam, hogy a szent Úr Jézus
Ilyen bűnösnek meg sem bocsát...

2. Úgy féltem a kínzó sötétben...
Kihunyt bennem minden remény:
„Nem is számíthat már kegyelmére
Ilyen bűnös, mint mily vagyok én...”

3. És nékem az utolsó órán
Megszólított egy szelíd szó:
„Ó, ne félj! Az üdv és megbocsátás
Épp ily bűnösé, ki bűnbánó!”

4. Felnéztem... és láttam, hogy Jézus!
Ő szólt! – és hogy tárja karját...
„Drága Jézus! Hát könyörülsz rajtam?
Ilyen bűnösnek is megbocsátsz?”

5. És könnyezve roskadtam térdre...
Harmóniák zsongtak felém,
A szívembe áradt égi béke,
Mintha Földön lennék égi lény...

6. Nem tévelygek már a sötétben!
Szolgálja szívem hű Urát,
S elbeszélem a bús embereknek:
Jézus őnékik is megbocsát!

7. S ha Jézusom majd hazaszólít,
Ez lesz örökre énekem:
„Áldott légy, értem szenvedett Bárány!
Általad enyém a kegyelem!”

Onnan a fény és öröm

ONNAN A FÉNY ÉS ÖRÖM

1. Onnan, a fény és öröm szent honából
Jézusunk áldva néz le ránk...
Ő tud a Földről a Mennybe vezetni,
Ott van a mi igazi hazánk!

Refr.:
Boldog lelkek várnak ránk,
S vár a mi dicső koronánk!
Égi otthon vár reánk!
Az lesz a mi igazi hazánk!

2. Testvéreink várnak ott nagy örömben,
Kikkel itt együtt szállt imánk!
Jó volna máris ott élni körükben,
Ahol a mi igazi hazánk!
Refr.:

3. Vizsgáljuk meg szívünk minden órában:
Nőtt-e bennünk a drága hit?
Nézzük-e arcát a szent Bibliában?
S lelkünk Hozzá mennyit hasonlít?
Refr.:

Ő volt sok veszélyben

Ő VOLT SOK VESZÉLYBEN

1. Ő volt sok veszélyben hű Oltalmazód!
Sok bajban lett jó Tanácsadód!
Ismerd meg, testvérem drága Megváltód,
S nyisd meg Néki szív-ajtód!
Szent vérét adta érted a kínos keresztfán,
S Ő várja most, hogy értsd meg:Mi történt Golgotán?

Refr.:
Űzz el minden kételyt! Higgy! S örökké élsz,
S Jézussal a Mennybe érsz!

2. Békét, biztonságot, Mennynek örömét,
Felkínálja égi lakhelyét...
Lásd meg hű Barátod átszegzett kezét,
S érted vérzett hű szívét!
Most még rangrejtve zörget a szíved ajtaján,
De nemsoká úgy jön meg: Dicső Felhő-trónján!
Refr.:

3. Jő egy nem várt éjjel, s szent kiáltás szól:
„Ímhol jő a drága Vőlegény!”
Ne szórd magad széjjel! Erre figyelj jól!
S tápláljon e szent remény:
A Mennyből kibocsátja szent vonzóerejét,
Hol angyalsereg várja fehér ruhás népét!
Refr.:

Örvendjünk testvérek

1

ÖRVENDJÜNK, TESTVÉREK

1. Örvendjünk, testvérek: Úr Jézus született!
A szívemben van a Betlehem! –
Milyen öröm ez nekem!

2. Az arany: a szívem.a tömjén: az imám.
A mirhát meg Te adod nekem
Majd az örök életben.

3. Ó, add, hogy bölcs legyek! Téged megértselek,
És másokat is a csillagként
Az igazságra vigyek!

---

• Tóth Kálmán

Rám talált a dicsőség Királya

RÁM TALÁLT A DICSŐSÉG KIRÁLYA

1. Rám talált a dicsőség Királya,
S szeretettel hű karjába zárt...
Véget ért a bűn zord éjszakája,
S égi békesség járt engem át!

Refr.:
Szent sebében rejtve élek most én,
Teljessége már örökre enyém!
Betöltötte Szellemével bensőm
Jézusom, dicső Üdvözítőm!

2. Nagy örömmel járom keskeny utam,
Öröklét dicső honába át.
Szent jövőmet látom tanácsában,
Védve nyújtja szerelmes karját...
Refr.:

3. Golgotán rakd le bűnöd és kínod!
Jézus vár! Neked is megbocsát!
S hogyha Szellemét bensődben bírod,
Részed örök béke, boldogság!
Refr.:

Régi, régi szép időkben

RÉGI, RÉGI SZÉP IDŐKBEN

1. Régi, régi szép időkben
Jöttek, s szóltak próféták:
„Irgalomból küldi Isten
Földre Egyszülött Fiát!”

Refr.:
/: Ó, de csodaszép volt!
Ó, de csodaszép volt!
Ó, de csodaszép volt
A betlehemi éj! :/

2. Róla szólták, Róla írták:
„Földre Betlehemben lép...
Érkezését népek várják!” –
S tudták már drága nevét.
Refr.:

3. Csillag most a híradója,
S angyalkar zeng hárfáján.
Pásztornép a hallgatója
Betlehemi kis tanyán...
Refr.:

4. Istállónak jászolágya
Adja első fekhelyét...
Bölcs és pásztor itt imádja
Menny és Föld nagy Istenét!
Refr.:

Sasszárnyain hord engem Jézus

1

SASSZÁRNYAIN HORD ENGEM

1. Sasszárnyain hord engem Jézus,
Az Idő zúgó árjain át!
Sasszárnyain hord, míg elérem
Üdvözültek dicső Otthonát.

Hegyek és völgyek mind lenn maradnak.
Menny felé emel szárnyain Ő,
A szárnyak erősek, mik hordnak,
Mert Ő egyedül az Erő!

2. És szárnya alatt nekem Éden,
Milyen áldott az ott-pihenés!
Ott vár engem jó menedékem,
Oda űz csak a kétségbe'sés...

Ellenségem, a Sátán keringhet
Kiszemelve új áldozatát,
A szárnyak erősen befednek,
Halálnak nem engednek át!

3. Sasszárnyain szent biztonság van!
És a szárnya alatt pihenés!
Ez hozza örök boldogságom,
Mikor megszűnt a nagy küldetés!...

Számítok mindig őrizetére.
Vándorlásomban hű Vezetőm,
Mert szárnya alatt van a béke,
És szárnyain Ő az Erőm!

---

• Tóth család

Sok adományát közlé az Úr

SOK ADOMÁNYÁT

1. Sok adományát közlé az Úr,
De Jézusom mindent felülmúl!
Vidám a szívem, örvendek én,
Biztos a léptem, ha Ő enyém!

2. Felfelé nézek mindenkor én
Örömben, búban, halál völgyén,
Én nem aggódom, Ő gondol rám! –
Értem folyt vére a Golgotán!

3. Ő szent kezébe teszem jövőm,
Egyedül vinni úgysincs erőm...
Nélküle élni – csak balgaság...
Véle az út – csupa boldogság!

4. Őnála szívem békét talál,
El nem szakíthat Tőle halál!
Az Övé lettem, s Ő az enyém!
A síron túl is szeretem én!

5. S ha földi utam a Mennybe ér,
Szeme sugára ott is kísér!
Dicsőségére elváltozom! –
Hiszen ezért lett Ő Megváltóm!

Sok tilos útra

SOK TILOS ÚTRA

1. Sok tilos útra tért le már a lábad...
A bűn hatalma nagy úr tenálad...
Tilos ösvények kárhozatba visznek!
Térj vissza, s ne kérdezgesd, hogy „Miért?”

Mert csak egy ösvény vezet a Mennybe!
Ez az egy ösvény: A keskeny út!
Félúton állva – Meg vagy kötözve! –
De ki végigjárja, az Mennybe jut!

2. Egyetlen úton jutsz az öröklétbe. –
Csak egy igazság van a mindenségbe':
Egyedül Jézus! Ő a Menny királya! –
Jöjj Hozzá, amíg nem lesz még késő!

Nincs itt kiváltság, nincs itt „több út”,
Nincs féligazság, nincs „középút”...
Mert csak egy ösvény vezet a Mennybe,
Ez az egy ösvény: A keskeny út!

Sötétségbe léptél

SÖTÉTSÉGBE LÉPTÉL

1. Sötétségbe léptél Mennyből Földre át,
Messze űzni jöttél bűnös éjszakát.
Úgy örül a szívünk, ha Rád gondolunk,
Szabadító, drága, hű Úr Jézusunk!

Refr.:
Mennyei világosság
Gyúlt ki ama betlehemi éjszakán!
Legyen ez a fény miénk!
Tárjuk most ki lelkünk: szívünk és elménk!

2. Nappal lesz az éjből, sugárzik a fény
Földi életünknek minden lépésén...
Szeretetet, békét áraszt az a ház,
Ahol Jézus mindörökre ott tanyáz'.
Refr.:

3. Földi vándorutunk majd ha véget ér,
S földi éltünk napja alkonyodni tér:
Vár a Mennyben minket dicső otthonunk! –
Örök Nap leszel Te ott, Úr Jézusunk!
Refr.:

Szakadékok mentén

SZAKADÉKOK MENTÉN

1. Szakadékok mentén járt a Pásztor már,
Juhát így keresvén, míg rátalál...

Refr.:
Ő keres téged, néven hív téged!
Lélek, a drága Jézus szól most neked!
Ő szól neked! Ő szól neked!
Ó, felelj rá és add át szíved!

2. Elveszett a drakma... Por fedte be már...
Keresi a Gazda, míg rátalál!
Refr.:

3. Apja vidám, boldog: Fia hazatért!
„Feltámadt a megholt!” – Örvend a nép...
Refr.:

Szép hazámba vágyom

SZÉP HAZÁMBA VÁGYOM ÉN

1. Szép hazámba vágyom én! –
Jézus vette szent vérén!
Égi otthon vár énrám:
A dicső szép Kánaán!

Refr.:
Zúgó szél sasszárnyon emel Elébe.
Zúgó szél! – Uramnak angyalnépe.
Tűz jár át... Belépünk dics-körébe,
S ott látjuk Trónján az Ég Urát!

2. Kísértések óráján
Kétes érzés szállt énrám:
Erre nem vagyok méltó,
Nékem nem lesz nyílt ajtó...
Refr.:

3. Majd a nagy Fehér Trónnál
Minden áldott nép ott áll!
Ott leszek! – Tudom most már,
Győzelmi babér is vár!
Refr.:

Szép nagy város

SZÉP NAGY VÁROS

1. Szép nagy város pálmás Jerikó,
Ám bűnben él ott minden bennlakó.
S lerombolják büszke kőfalát
Az Úr nevében zengő harsonák...

Jézus a mi városunkba is betér,
Aki vérét adta minden bűnösér'.
Add át most a szíved, amíg téged kér!
Add át most a szíved, amíg téged kér!

2. Zöld fa lombja rejti szem előtt
Kis Zákeust, a nagy fővámszedőt...
Ámde Jézus lát a lombon át!
És nála tölt egy ima-éjszakát.

Jézus a mi otthonunkba is betér,
A mi lelkünk, s gyermekeink üdvéér'!
Azért ma add Néki szíved, amíg kér!
Azért ma add Néki szíved, amíg kér!

3. Holtak felett hímes szemfedél
Úgy takar minket sok-sok szenvedély!...
Ámde Jézus lát a leplen át!
Ő meggyógyítja lelked száz baját!

Jézus ma a te szívedbe is betér,
Aki vérét adta a te üdvödér'!
Add át Néki szíved, amíg ma itt kér!
Add át Néki szíved, amíg ma itt kér!

Szeplőtelen Isten-Bárány

SZEPLŐTELEN ISTEN-BÁRÁNY

1. Szeplőtelen Isten-Bárány,
Ki értem halt a Golgotán,
Elhaló hangom Téged hív,
Elfáradt már e szív...

Tisztíts meg bűnömtől,
Rossz képességemtől!
Szeplőtelen Isten-Bárány,
Ó, halld meg hő imám!

2. Oly súlyossá lett már a bűn,
Számlálgattam gyakran, sűrűn...
Nincs kicsiny bűn... Mind teher már!
Ó, Jézus, szívem vár!

Fáj minden mulasztás,
Minden szomorítás...
Szeplőtelen Isten-Bárány
Ó, halld meg hő imám!

3. Megvetek szívből minden bűnt,
Mindent, ami gonosznak tűnt...
Halálba menj ó-emberem!
Halj meg a kereszten!

Ó, kárba tűnt idő...
Ó, elveszett erő...
Szeplőtelen Isten-Bárány
Ó, halld meg hő imám!

4. Tekints reám Isten-Bárány!
Lelkem csak jót, s tisztát kíván...
Átjár a rám lehulló vér...
Bocsáss meg múltamért!

Te hordtad vétkemet,
S adtál új életet...
Szeplőtelen Isten-Bárány
Szívből fogadd hálám!

Szeretete napsugarával

SZERETETE NAPSUGARÁVAL

Refr.:
/: Szeretete napsugarával
Fonja Jézus az életed át! :/


1. Nyisd meg hát szívszobádat!
Töltsd meg jól vele minden zugát!
Sarkig tárd ablakát is,
Tedd meg most! Ne odázd el a „Má-”t
Refr.:

2. Járjon át szent sugára,
S változás tör a lényeden át!
Jó szándék megvalósul,
Elméd átjárja színigazság...
Refr.:

3. Éjsötét felleg árnya
Isten és teközéd vonul át?
Véget ér támadása!
Kibocsátja az Úr sugarát!
Refr.:

Szeretnék Jézussal járni

SZERETNÉK JÉZUSSAL JÁRNI

1. Szeretnék Jézussal járni minden nap!
Őbenne bízni, Őrá nézni a próbákban.
Nem kell a világ múló öröme,
Jézus a szívem drága kincse!
Áldássá így lesz az éltem minden nap!

2. Szeretnék Jézusban bízni minden nap!
Átadni bűnöm, gondom, terhem Megváltómnak.
Ő az, Ki meghalt énérettem,
Feltámadott, s ül dicsőségben.
Szeret Ő engem és hordoz minden nap!

3. Szeretném Jézust dicsérni minden nap!
Érette élni, Őt szolgálni nap mint nap.
Hűséggel járni a küldetésben,
Őt magasztalni mindenekben,
Győztesen élni vágyom minden nap!

Szivárvány díszlik

SZIVÁRVÁNY DÍSZLIK

1. Szivárvány díszlik az égen, –
Betölti hála a szívem...
Isten kegyelme még árad, –
Bűnösnek van bűnbocsánat!

Ezért halld meg szavam, fáradt lélek:
Jézusban van neked békességed!
Egyedül Ő az életed fénye...
Siess, add Néki szívedet végre!

2. Szivárvány díszlik az égen –
Úr Jézus él a szívemben!
Örök frigyet kötött vélem! –
Ő az én szent Vőlegényem!
El is jön értünk, Menyasszonyához,
Elragad minket égi Atyánkhoz...
Ó, de dicső lesz örökre Véle! –
Jövel Úr Jézus, Vár Isten népe!

Ezért halld meg szavam...

Szíved kis kertjébe

SZÍVED KIS KERTJÉBE

1. Szíved kis kertjébe Ige magja hull...
Mikor szól Igéje. Figyelj! – szól az Úr.

Refr.:
Hű szívemben rejtve, csendben nő fel sok virág,
S csak a drága Úr Jézusnak adja illatát!

2. Hívő szívek kertje a Biblia-kör.
Isten munkaföldje, ott van szent gyönyör!
Refr.:

3. Szívünk kis kertjébe Ige-magot tégy!
Úgy kel csak ki béke, szeretet, hűség.
Refr.:

Testvér, világíts!

TESTVÉR, VILÁGÍTS

1. Testvér, világíts, életed legyen,
Melyben ragyogjon égi kegyelem!
Mutasd a bűnösöknek az utat,
Hogy megtalálják Megváltójukat!

Refr.:
Testvér, előre, Jézus velünk,
Égő szövétnek az életünk.
Hol legsötétebb ez a földi lét,
Jézus dicsfényét hintsük szerteszét!

2. Tétlen ne állj meg! Ránk az élet vár.!
– Bús éjszakában annyi lélek jár. –
Hirdesd a hajnalt, áldott szép napot,
Mely Golgotáról most reánk ragyog!
Refr.:

3. Az Úr kezére bízzad fényedet,
Ragyogtasd tiszta, hívő életed!
Lássák királyi dicsben Uradat,
S a lelkek Néki meghódoljanak!
Refr.:

Tiéd a dicséret

TIÉD A DICSÉRET

1. Tiéd a dicséret Urunk, Istenünk,
Ki hatalmas művet vitt véghez bennünk!
Szent áldozatképpen od'adta Fiát,
S most megnyílt az út nekünk a Mennybe át!

Refr.:
Ó, dicsérd nagy nevét, vérén megváltott nép!
Te meg lásd hatalmát egész ember-világ!
Ó, jertek Atyánkhoz Krisztusban hívők,
Mert Övé a dicsőség és az erők!

2. Megváltási műve alapja a vér!
Teljes bűnbocsánat jár minden bűnér'!
Ki hittel imádja Krisztust, a Királyt,
És üdvösség honába vesz új irányt.
Refr.:

3. Mentő szeretetből indult e nagy mű,
És hogy örül ennek, ki Krisztushoz hű!
Ám a legszebb része még ezután jő,
Ha dicsőségében megérkezik Ő!
Refr.:

Tőled jön minden

TŐLED JÖN MINDEN

1. Tőled jön minden jó ajándék,
Tárházad Néked a világ!
Kezedből jő minden táplálék, –
Gondoskodsz rólunk jó Atyánk!
Áldásod árja mind miénk... –
Csak Tőled árad jó felénk!
Tőled csak jó árad felénk!

2. Ki tudná őket megszámlálni,
Kiknek ma étket Te adtál?! –
Senki szükséget nem fog látni,
Ki Eléd hálás szívvel áll!
Minden ország és minden nép
Csak Tőled várja kenyerét.
Kezedből várja kenyerét.

3. Minden földműves hittel várja:
Vetésre jöjjön bő termés...
Szólsz, – és a szél mezőnket járja,
S a felhő végez öntözést...
Harmat-nedű és napsugár
Szolgálatodra készen áll.
Dicső szolgálatodban áll...

4. Így készül minden ember étke:
Földből növekszik új kenyér...
S a kis magocska titkos élte
Milliárd népnek lét és vér...
Szavadra jő az új hajtás,
Míg újra érik aratás.
Míg jön az áldott aratás.

5. Áldásod éltünk fenntartója!
– Ezt soha nem felejtjük el. –
Mennyei manna, s üdv adója,
Szívünk csak Rólad énekel,
S hallgatjuk ajkad szózatát:
Igéd, mely Földön erőt ád.
Mennyei szent erővel áld.

Tudod, szeretlek

TUDOD, SZERETLEK

1. Tudod, szeretlek szívemből Téged,
Úr Jézus, dicső Király!
Szivárvány-hídként kegyelmességed
Az Égből a Földig áll!

Refr.:
Forrón dicsér imám! – Szálljon erőd reám!
S emelj a Mennybe, színed elébe
Úr Jézus, dicső Király!

2. Nincs bennem érdem... Alig hogy értem,
Tervedben miért vagyok?
Körötted Mennyben dicsérnek szebben
Szolgáló szent angyalok...
Refr.:

3. Frigyed van vélem szent Vőlegényem, –
Epedve várok Reád!
Jöhetsz már nappal, jöhetsz már éjben,
Zálogod szívemben már!
Refr.:

4. Hangod már értem, amely Igédben
Hozzám is szólni akar...
S meglátlak akkor, kit most a fátyol
Előlem még eltakar...
Refr.:

5. Dicső az óra: Egy virradóra
Egek Egéből leszállsz,
S viszed közülünk Eklézsiádba,
Kit végig hűnek találsz!
Refr.:

Uram, Te drága

URAM, TE DRÁGA

1. Uram, Te drága, egyetlen menedék!
Tiéd a Föld és Ég! Tiéd a mindenség!
Tenálad rejtve nem ér az Ellenség! –
Legyőzted azt már rég!

Örökre Te lettél a Vezérem! –
Tetteidet dicsérem
Földön és a Mennyben odaát!
Üdvömet csak Tebenned találom,
Dicső, égi Királyom!
Szívemben ég orcád!

2. Úgy láttam, bűnöm igen nagy hatalom,
S hiába akarom: A jót már nem tudom...–
De jöttél, Jézus, s meggyőzted tudatom:
Tiéd a hatalom!

Örökre kivettél a kezéből,
– Sátán bűvös köréből –
Véred volt a drága magas ár!
És lejössz értem Földre a Mennyből,
Hogy Magadhoz emelj föl!
Dicsőült nagy Király!

3. Miért, hogy éltem Sátánnak csatatér?
Támad és vádja ér... A sírig elkísér...
Takarjon most be kérlek, a drága vér,
Az értem hullott vér!

S most merítsd egész valóm szent tűzbe,
Mennyei szent erődbe,
S add szívembe szentség hatalmát,
Hogy a bűnt messziről is elűzze,
S győzelmesen dicsérje
Szavam a Te munkád!

Utunk Atyánkhoz érkezik

UTUNK ATYÁNKHOZ ÉRKEZIK

1. Utunk Atyánkhoz érkezik,
Ki tudja? Tán már holnap?!...
A fájdalom is megszűnik,
És vége bűnnek, gondnak!

Refr.:
Az út véget ér! Ki tudja? Tán már holnap?!
Testvér, Jézus kér: Légy kész, ha Mennyből szólnak!

2. Szomorkodom, - bár nincs okom,
Tudom: Elrejt Ő minket!
S az égi hon lesz otthonom,
S Atyánk már holnap inthet!
Refr.:

3. Te fáradt szív, készülj velünk!
Ott vár reánk a béke!
Már gyógyul is minden sebünk
A Bárány énekére!
Refr.:

4. Mily boldogok leszünk mi ott,
Hol semmi baj nem érhet,
S hol Jézus, ki itt lenn hívott,
Szent asztalához ültet!
Refr.:

Üdvösségnek egy részese

ÜDVÖSSÉGNEK EGY RÉSZESE

1. Üdvösségnek egy részese lettem,
Jézus vérét dicsőítem én! –
Ártatlanul ontatott ki értem
Ott a gyászos Golgota hegyén...

Refr.
Ó, hála drága Jézusom, Neked,
Hogy megmentetted bűntől gyermeked!
Így Élet, áldás lett a lelkemé...
Futok Atyám karja felé!

2. Drága árat fizettél ki értem,
Adósságom eltörölve már!
Miért? – Én azt még most meg nem értem...
Nincs hatalmad rajtam, zord halál!
Refr.:

3. Mivel tartozom ezért Tenéked,
Üdvözítő drága Jézusom?
Bűnnel én csak kárhozatba érek...
Életem kezedbe átadom!
Refr.:

Ünnep harangja

ÜNNEP HARANGJA

1. Ünnep harangja csak csendülj meg lágyan,
Csilingelő hangod szálljon hegy-völgyön át!
Kis harang, nagy harang mind valahányan
Dicsőítsétek az isten Fiát!
Gyermeki szívem ujjong az örömtől,
Mert íme áll már az örökzöld fenyő.
Csillog szemünk már a karácsonyi fénytől.
Ünnep van! Boldog karácsony-idő!

2. Csengjen és szóljon az ajkunk harangja:
Hirdessük, hogy Úr Jézusunk Földre leszállt!
Jászolban csendült meg gyermeki hangja,
S Benne nyert üdvöt az ember-világ.
Észnek és szívnek csak Ő ad nyugalmat. –
Jöjj leborulni a jászol előtt!
Bűn és halál felett itt nyersz hatalmat.
Ismerd fel Benne az Üdvözítőt!

Vágyom Jézus közelébe

VÁGYOM JÉZUS KÖZELÉBE

1. Vágyom Jézus közelébe,
– Érzem vonzó erejét! –
Ő vesz – tudom – szent kezébe,
Szívembe írja nevét...

Refr.:
Jöjj csak Hozzá jó testvérem!
Vére bűntől megtisztít...
Elpecsétel Szellemével,
S tálentummal gazdagít!

2. Fénye bűnömre világít...
Mégse lehetek Övé...
Rám, bűnösre nem is számít...
Béke nem a bűnösé...
Refr.:

3. Távozz tőlem nagy Kísértő!
Távozz bűnös kétkedés!
Jézus itt áll, a nagy védő, –
Véle erőm nem kevés!
Refr.:

4. Ám a visszaút mily szégyen...
S bűnnek zsoldja zord halál!
Érzem én, hogy árva szívem
Békét Golgotán talál!
Refr.:

Van egy szép kis énekem

VAN EGY SZÉP KIS ÉNEKEM

1. Van egy szép kis énekem: Halleluja!
Békét Jézus ad nekem! Halleluja!


2. Az én szép kis énekem: Halleluja!
Vigaszt Jézus ad nekem! Halleluja!


3. Ha nem ért meg senki sem... Halleluja!
Jézus ott áll mellettem! Halleluja!


4. Értem halt meg Golgotán... Halleluja!
Így lett Mennyben szép hazám! Halleluja!


5. Ő tett engem boldoggá! Halleluja!
Szent vérével tisztává!Halleluja!


6. Jézus nékem mindenem! Halleluja!
Drága ez a kegyelem! Halleluja!
Halleluja!

Van nekem egy jó Barátom

1

VAN NEKEM EGY JÓ BARÁTOM

1. Van nekem egy jó Barátom,
Aki szeret, üdvözít.
Aki véd, oltalmaz engem,
Minden jóban részesít!

Refr.:
Benne van teljes bizalmam,
Véle győzők le mindent,
Jól tudom, hogy Ő megtart engem,
Nem enged, hogy elessem!

2. Őt szeretni, meg nem szűnök,
Ezt most elhatározom!
S ha végig kitartok Nála,
Orcáját majd láthatom!
Refr.:

---

• Tóth család

Vándorutam járom

VÁNDORUTAM JÁROM

1. Vándorutam járom e földi lét terén,
Ki eme világból már vonz az égi fény...
Jézus fogott kézen, és utam így vidám,
Szeme napsugára oly lágyan hull reám...

Földi éltem csupa fény,
Mennyből árad énfelém, –
Keskeny úton járok én:
Jézus vezet, Ő a fény!

2. Néha ború száll fel az életem egén:
Kísértőm, a Sátán már közelít felém...
Megvádol, hogy régen az övé voltam én,
Kárhozat lesz részem, és nem pedig a fény...

Ámde nem ijeszt a szó,
Mert ő nem lehet bíró,
Megváltóm legyőzte őt –
Égi seregek előtt!

3. Távozz tőlem, Sátán, mert jogod nincs hozzám!
Jézus megvásárolt a vére szent jogán!
Mind lemosta bűnöm, már nem árt semmi vád,
Szelleme betöltött, már nincs közöm hozzád!

Drága ez a szent erő!
Elfut így a Kísértő! –
Felcseng győzelmes imám,
Jézusnak hallelujám!

4. Hadd legyen tiéd is e győzelmi erő!
Kérd, hogy Szellemével még ma töltsön be Ő!
Ez lesz majd a Mennybe a „belépőjegyed”,
Ezzel nyílik meg majd a kapu előtted.

Mennyben palotája vár...
Nyílik gyöngykapuja már!
„Jézus, jöjj, a szívem vár!
Jöjj el, dicső nagy Király!”

Vándorutam könnyek között

VÁNDORUTAM KÖNNYEK KÖZÖTT

1. Vándorutam könnyek között járom,
Lelkemen borong a fájdalom...
Éjszakán is elkerül az álom,
Akkor is a múltam fájlalom...

Refr.:
Lásd, Uram, hogy bűnöm mint a tenger! –
Néha majdnem összeroskadok...
Ím, Előtted áll egy bűnös ember...
Szánj meg, ó! – Mert méltó nem vagyok...

2. Ködbe tűnt a szívem tarka rétje,
Bánatom az égig tornyosul...
Zord magányom kínzó éj-sötétje
Szívet tépő módon rám borul...
Refr.:

3. Bűnbocsánat bíztató Igéjét
Szólja Jézus Mennyből most hozzád:
Kínos éjed minden fájdalmáért
Hozta Ő szent, s nagy áldozatát!

Golgotán van bűnödre bocsánat! –
Megtisztít az áldott, drága vér!
Tűnjön el most szívedből a bánat! –
Megbocsát Atyánk a Jézusér'!

Zákeus egy fővámszedő

ZÁKEUS EGY FŐVÁMSZEDŐ

1. Zákeus egy fővámszedő ember,
Rengeteg a pénze, mint a tenger.
Háza van a város főterén, –
Mégse boldog szívében szegény

2. Meghallja, hogy Jézus elmegy arra,
Szólni Vele! – ez a szíve vágya...
Ámde bűnös hogy jut Őelé,
Jézus Krisztus szentsége elé?

3. Aztán ő egy kis, alacsony ember,
S Jézus elé odaállni nem mer...
Felmászik egy eper-fügefán,
Lombok közül látni fogja tán...

4. Jön is már az örvendező menet,
– Elől Jézus, ki mindenkit szeret. –
Jézus szeme lát a lombon át,
Látja is már Zákeus baját...

5. Zákeus a fáról gyorsan lejön,
Örül, mert az Úr őhozzá bejön!
Nála tölt egy ima-éjszakát...
Halleluja! – Boldog a család.

6. Dicsőség az Úr Jézusnak! Ámen.
Minekünk is helyet készít Mennyben!
Vére által mindent megbocsát,
Halleluja! Megyünk Mennybe át!